A keringés ellenőrzése
Az élethez nélkülözhetetlen az oxigén. Ha a sérült oxigénellátásában zavar támad, eszméletét elveszíti és szívverése leáll, akkor idővel bekövetkezik a halál. Elsősegélynyújtáskor ezért mindenekelőtt a sérült vérkeringésének és légzésének rendezéséről kell gondoskodni.
Ha valaki összeesik, a következőképpen kell eljárnunk: ellenőrizzük a bőr színét, azután azt, hogy szabadok-e a légutak, majd állapítsuk meg, van-e vérkeringése az illetőnek. Az utóbbit a pulzus tapintásával ellenőrizhetjük. Ezeket követően hívjuk ki a mentőket. Utána állapítsuk meg, hogy a sérült eszméleténél van-e. Beszéljünk hozzá hangosan és tagoltan. Óvatosan rázzuk meg a vállát. Ha sehogyan sem reagál, elvesztette az eszméletét.
A pulzus ellenőrzése
A nyaki pulzus a légcső és a fejbiccentő izom között húzódó árokban (karotiszháromszög) található. Először tapintsa ki, majd tíz másodpercig figyelje és mérje. Ha a pulzus nem tapintható, ha nincs jele a keringésnek, haladéktalanul kezdje meg a szívmasszázst.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szívmasszázs
A külső szívmasszázs célja a vérkeringés fenntartása. Az ehhez szükséges oxigént az elsősegélynyújtó szájból szájba lélegeztetéssel juttatja a sérült légutaiba. A nem keringő vért nem lehet oxigénnel telíteni, ugyanakkor az oxigénhiányos vér keringése is hiábavaló. A külső szívmasszázst ezért mindig a mesterséges lélegeztetéssel együtt kell alkalmazni.
A mellkas nyomkodása
Ha a gyermek élettelennek látszik, és nem tudja kitapintani az érverését, helyezze kezét ugyanúgy a mellkasra, mint felnőttnél tenné, ám csak egyik tenyerével nyomja, körülbelül a mellkas hosszirányú átmérőjének egyharmadát kitevő mélységig. Tegye ezt ötször egymás után, majd fújjon be a gyermek szájába. Az öt mellkasnyomkodást és a befúvást váltogassa a mentő megérkezéséig.
A mellkas nyomkodása felnőttnél
1. Fektesse a balesetest kemény, stabil felületre. Ha ágyban fekszik, a legelső, amit tennie kell, hogy a földre helyezi. A mellkast a szegycsont alsó felén nyomogassa (a rajzon piros színnel jelöltük).
2. A masszázst tenyérrel, kellő, de ne túl nagy erővel végezze, vigyázva, hogy ne súlyosbítsa az esetleges sérüléseket. Az elsősegélynyújtó testsúlya néhány centiméterrel benyomja a sérült mellkasát, így a szívben lévő vér a verőerekbe ürül, s a vérkeringés megindul. Fontos, hogy a nyomásmentes időszak azonos legyen a nyomás alattival, hogy legyen ideje a szívnek ismételten megtelni vérrel.
3. Ha segítség nélkül végzi az elsősegélynyújtást, előbb lélegeztessen szájból szájba háromszor, majd nyomja össze tizenötször a szívet, és kezdje elölről az egészet.
A nyomkodás nagyjából olyan ütemű legyen, mint a szívműködés természetes ritmusa, ami percenként átlagosan 72 összehúzódást jelent. Két elsősegélynyújtó közül az egyik szájból szájba lélegeztet egyszer, közben a másik tízszer nyomást gyakorol a mellkasra. A nyomás 4-5 centiméter mélyre történjen.
A nyomás erőssége
Mekkora nyomást fejtsek ki a mellkas nyomkodásakor?
A felnőttnél függőlegesen, felülről lefelé irányuló nyomást kell gyakorolni: négy-öt centiméterre benyomni a szegycsontot, majd a kéz elmozdítása nélkül felengedni.
Soha ne!
Tilos szívmasszázst adni légző vagy tapintható pulzusú embernek. Ezzel károsíthatja a tüdőt, megállásra késztetheti a szívet.
A mentési testhelyzet
Lapos, kemény felületen, hanyattfekvő helyzetben, a nyakat megemelve, a fejet hátrahajtva kell elhelyezni a még légző és szívveréssel rendelkező, de eszméletlen vagy azzal küszködő (zavart, aluszékony, kómában lévő) személyt. Ez a testhelyzet biztosítja a nyitott légutakat. A légzés meglétéről a mellkas emelkedése és süllyedése, a keringésről a pulzus tapinthatósága árulkodik.
Nyakcsigolya- vagy bordatörés gyanúja esetén tilos megmozdítani a sérültet.
A sérült mentési testhelyzetbe fektetése
Az öntudatlan, lélegző sérültet mentési testhelyzetbe kell fektetni. Ezzel akadályozhatjuk meg azt, hogy a nyelv elzárja a légutakat. Mivel a fej alacsonyabbra kerül, mint a test egésze, a folyadék kifolyik a szájból. A sérült így nem lélegzi be a gyomortartalmat. Ez a testhelyzet a zavart tudatú (aluszékony vagy kómában lévő) sérültnek a legbiztonságosabb. Ha kénytelen magára hagyni az eszméletlen sérültet, előbb helyezze mentési testhelyzetbe, és csak azután menjen segítséget kérni.
Nem szükséges minden lépést figyelembe venni, ha a sérültet az oldalán fekve találta meg.
 Szilárd helyen a hátán fekvő beteg bal odala mellé térdelve, bal karját kiegyenesítve toljuk a test alá, és fordítsuk a bal oldalára. |
 A bal oldalán fekvő sérült jobb mellkasfele a légzésben szabadabbá válik. Így több levegő juthat a nagyobb, jobb tüdőfélbe. |
 A jobb kéz és láb behajlításával a testhelyzet stabillá válik, a beteg önmagát rögzítve fekszik. |
 A stabil oldalfekvés előnye, hogy a légutak szabaddá válnak, a folyadék a szájból kifolyik, a nyelv nem csúszik hátra. |
