Néhány napja az M5-ös autópályán a forgalommal szemben hajtva próbálta elkerülni a dugót egy autós. A rendkívül balesetveszélyes mutatvány egy másik sofőrt is összezavart, aki a közeledő járművet látva tolatni kezdett, tovább növelve a balesetveszélyt - írta a hvg.hu . Csak a szerencsén múlott, hogy nem történt olyan komoly baleset, mint alig egy héttel korábban szintén az M5-ösön, ahol a 27 éves nő ment percekig teljes gázzal szembe a forgalomnak, három halálos áldozattal járó szerencsétlenséget eredményezve. Elkerülhetőek lennének ezek a balesetek, ha az utakon csak önvezető autók közlekednének? Az eddigi tapasztalatok szerint az önvezető autók is követhetnek el hibákat, bár ezekben rendszerint az emberi tényező is igen jelentős.
Majdnem 250 éve történt az első autóbaleset
A vezetés veszélyeit mi sem fejezi ki jobban, mint hogy nem sokkal az első gépjármű feltalálását a történelem első autóbalesete követte. A francia feltaláló, Nicolas-Joseph Cugnot 1765-ben kezdett dolgozni egy olyan gépen, ami emberi és állati segítség nélkül képes vontatni a hadsereg nehéz ágyúit. A négy keréken guruló járművet az akkorra már tengeri és vasúti közlekedésben bizonyított gőzhajtással bírta mozgásra, és 1770-ben el is készült a világ első gőzautója, a "Fardier á vapeur". Bár a jármű csúcssebessége csupán 7,8 km volt óránként (és erre is csak elvileg volt képes, sosem mértek ekkora sebességet), az egyik párizsi tesztvezetésen így is sikerült a falnak hajtani vele 1771-ben. Az incidensről hivatalos feljegyzés nem készült, de ha valóban megtörtént, ezt tekinthetjük a történelem első autóbalesetének.
A személyautók tömeges elterjedésére a 20. századig kellett várni, ekkorra a sebesség is bőven átlépte az első gőzautó szelíd tempóját, ami persze a balesetek számát és veszélyét is tovább növelte. Az utóbbi évtizedekben azonban a sebesség és kényelem mellett a biztonság is egyre nagyobb hangsúlyt kapott, és az autógyártók már számos olyan eszközt fejlesztettek ki, amelyek védik a sofőr és az utasok épségét, illetve segítenek elkerülni a balesetet. Sokan a folyamat végét az önvezető autók elterjedésében látják, amelyek az emberi tényező okozta hibalehetőségeket csökkenti minimálisra.
Az önvezető autók önállóságának mértékét egy ötfokozatú skálán szokták elhelyezni. Ezen a skálán a 0-ás fokozat a hagyományos vezetést jelöli, vagyis amikor teljes mértékben a sofőr irányítja a járművet, az 5-ös pedig a teljesen automata működést, amikor az ember valóban csak utas, és semmi beleszólása nincs a vezetésbe. A nagy autógyártók önvezető modelljei jelenleg az 1-es, illetve 2-es szintre tehetőek, utóbbi azt jelenti, hogy az autó egy jól látható felfestésű útszakaszon képes önállóan kanyarodni és dönteni a megfelelő sebességről, az ember közbeavatkozására azonban még mindig szükség van. Valóban önvezető, teljesen autonóm működésű járművek tehát még nincsenek nagy számban az utakon, így a baleset esetleges elkerülése is a sofőr reflexein és jó helyzetfelismerésén múlhat.
A 88 balesetből 81-ben az ember hibázott
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kaliforniai Department of Motor Vehicles egy tanulmányban azokat a baleseteket vizsgálta meg, amelyeket önvezető funkcióval rendelkező autók okoztak, vagy szenvedtek el 2014 és 2018 között. Eredményeik szerint a négy év alatt dokumentált 88 balesetből 81-ben nem a szoftver "tévedése", hanem valamilyen emberi tényező okozta a balesetet. Egy másik kutatás, amelyet a Business Insider közölt, azt is megállapította, hogy önvezető módban a gépjármű autópilótája 63 balesetből csupán egyért felelős, a maradék 62 esetben a balesetet okozó másik autós okolható. Ugyanezek az autók hagyományos vezetési módban (vagyis amikor a sofőr veszi át az irányítást) már sokkal nagyobb arányban, 26-ból 6 esetben okoznak balesetet.
A számok alapján tehát az önvezető járművek már most is biztonságosabban vezetnek, mint az ember, mégis kérdéses, hogy milyen mértékig vonható ki a kontroll a sofőrök kezéből. Persze az ember okozta balesetek lehetőségét is igyekeznek minimálisra csökkenteni az olyan vezetéstámogató eszközökkel, mint például a sávtartó asszisztens, az adaptív tempomat, a fáradtságfigyelő vagy a vészfék-asszisztens.
Ki a felelős, ha gázol az önvezető autó?
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon közel 17 ezer közúti baleset történt 2018-ban, ebből 567 halálos kimenetelű volt, majdnem ötezer esetben pedig súlyos sérüléseket okozott. Habár az M5-ösön történt balesetekhez hasonló hibát valószínűleg a mai szoftverek is kis eséllyel okoznának, egy esetleges meghibásodás veszélye miatt fontos lehet, hogy a sofőr időben vissza tudja venni az irányítást a jármű felett. Ez pedig előfordulhat: nagy médiavisszhangot váltott ki például az a tavaly márciusi baleset, amelyben az egyik önvezető autó fékezés nélkül gázolt halálra egy kerékpárját az úton áttoló nőt. A bíróság elé került ügyben azt próbálták megvizsgálni, hogy ugyanilyen út- és látási viszonyok között egy ember el tudta-e volna kerülni a balesetet, egyértelműen azonban nem tudták ezt megállapítani. Az autóban ráadásul egy biztonsági sofőr is ült, akinek az autó hat, majd 1,3 másodperccel az ütközés előtt is jelezte, hogy észlelt valamit az úton és vészfékezésre lehet szükség, ezt ő mégsem tette meg. Mivel nincs bevett jogi gyakorlat, így egyértelműen a baleset felelősét sem tudták megállapítani.
Az önvezető autók piacát három óriásvállalat (a Waymo, az Uber és a Tesla) uralja, de nem ők az egyedüli konstruktőrök: csak Kalifornia államban összesen 55 cég kapott engedélyt önvezető járművek tesztelésére. Az elektromos hajtású gépjárművek mellett ezek az autók is egyre nagyobb szerepet töltenek be a mindennapi közlekedésben, de az emberi tényezőt valószínűleg még hosszú évekig, évtizedekig nem lehet teljes egészében kivonni az egyenletből, sőt egyes elemzők szerint ez soha nem következhet be. Annyi biztosnak tűnik, hogy az önvezető technológia fejlődése olyan mértékű változást hozhat a közlekedésbe, mint amit a robbanómotorok elterjedése jelentett a 20. században, és szükségessé teheti a közúti szabályok változtatását is. Balesetkor pedig a jogi felelősség kérdése is felmerülhet, vagyis hogy az autót gyártó cég, az önvezető szoftvert kódoló szakemberek, vagy pedig a vezetést a járműre bízó sofőr okolható-e a szerencsétlenségért. Egyelőre jó kérdés.
