Gyakrabban fognak felbukkanni, gyorsabban fognak terjedni és a koronavírus -világjárványnál is több halálos áldozatot fognak szedni a jövőbeni pandémiák, ha határozott intézkedésekkel nem vetnek gátat a természetes környezet megsemmisítésének, amely segíti a vírusok átugrását a vadvilágról az emberre - figyelmeztetnek ENSZ-szakértők csütörtökön közzétett tanulmányukban. A világszervezet Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testülete (IPBES) által a biodiverzitásról és a világjárványokról készített jelentés szerint a trópusi erdők és más gazdag ökoszisztémák védelme érdekében tett lépések segítik lelassítani a klímaváltozást, megvédeni az állat-, madár- és növényfajokat, egyben megelőzhetik a világjárványokat.
A Peter Daszak zoológus vezette 22 fős szakértői csoport becslése szerint akár 850 ezer olyan vírus is létezhet a természetben, amely képes lehet megfertőzni az embert is, és a világjárványok "egzisztenciális veszélyt" jelentenek az emberiségre. Mint rámutatnak, a COVID-19 a hatodik világjárvány az 1918-as spanyolnátha óta, és valamennyit az emberi tevékenység idézte elő. Ezen tevékenységek között van az erdőirtás , a mezőgazdasági terjeszkedés, a vadállatkereskedelem és -fogyasztás, amelyek révén egyre szorosabb kapcsolatba kerül az ember a vadállatokkal és az általuk hordozott betegségekkel.
A megelőzés századannyiba kerülne, mint a járvány
A megjelenő betegségek - köztük az ebola, a zikavírus és a HIV/AIDS - zoonikusak , azaz állati eredetűek, ami azt jelenti, hogy már azelőtt terjedtek az állatvilágban, hogy átugrottak volna az emberre. A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy minden évben átlagosan öt új betegség bukkan fel az emberekben, amelyekből bármelyik világjárványt okozhat.
Ez is érdekelhet
A természet állapotáról tavaly közzétett jelentésükben az IPBES kutatói megállapították, hogy a Föld háromnegyedén a talaj súlyosan károsodott az emberi tevékenység miatt. A bolygó szárazföldjeinek egyharmada és édesvizeinek háromnegyede mezőgazdasági művelés alatt áll, és az emberiség erőforrás-felhasználása 80 százalékkal ugrott meg három évtized alatt. A szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy becsléseik szerint a koronavírus-járvány csak júliusig mintegy 8-16 billió dollárjába kerülhetett a világgazdaságnak , és csak az Egyesült Államokban ez 16 billió dollárra emelkedhet a következő év végére. Egy világjárvány megelőzése századannyiba kerül, mint a vele való megbirkózás - hangsúlyozzák a jelentésben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
