A Budapest X. kerületében élő, 47 éves Andreát hosszú ideje rendszeresen bántalmazta a párja, nem ritkán mások szeme láttára. Előfordult, hogy megrepedt bordával fordult orvoshoz az egyik ilyen inzultust követően. A négygyerekes nő több esetben szakított a férfival, aki ezt nem volt hajlandó elfogadni: vagy visszakönyörögte magát, vagy fizikai erőszakkal érte el, hogy ne kelljen elköltöznie. Az áldozat többször is kihívta a rendőrséget, eljárás azonban egy esetben sem indult az ügyben. Végül 2021. július 30-án az egyik ilyen bántalmazás végzetesnek bizonyult, élettársa agyonverte a nőt.
Andrea esete nem egyedülálló, ő csupán egyetlen a Nők a Nőkért Egyesület térképén feltüntetett tragikus esetek közül. A NANE becslései szerint több mint 226 ezer magyar nő él fizikailag is bántalmazó kapcsolatban, de az élete során minden ötödik nő elszenved valamilyen mértékű fizikai bántalmazást a partnerétől. A lelki abúzust átélők aránya még ennél is nehezebben felmérhető, az ilyen módon okozott sérülések ugyanis nem (vagy nem feltétlenül) hagynak külsérelmi nyomokat az áldozaton, az állandó szorongás mégis rombolóan hat az áldozatok testi és mentális egészségére. Habár rengeteg embert érint, a párkapcsolati erőszak továbbra is egyfajta tabutéma itthon, sokan emiatt még mindig azt gondolják, hogy a probléma a társadalom egy jól behatárolható szegmensét érinti csak. Ez azonban nem igaz: a bántalmazók között ugyanúgy vannak fiatalok, idősek, öltönyös menedzserek és közmunkások is. A bántalmazást legnagyobb arányban elszenvedő nők pedig nem csak azért maradhatnak a párjuk mellett, mert megbocsájtottak egy-egy pofonért, vagy mert nincsenek tisztában vele, milyen veszélyt jelent a párjuk. Egy ilyen toxikus kapcsolatból kilépni sokkal nehezebb, mint azt külső szemlélőként sokan gondolnák. Winkler Zsuzsannával, a NANE segélyvonalon dolgozó önkéntesével gyűjtöttük össze a leggyakoribb tévhiteket a témában.
Az erőszak nem köthető társadalmi csoportokhoz
A párkapcsolati erőszak sokak fejében a szegregátumokban nehéz körülmények között élő családok problémájaként rajzolódik ki, ez azonban súlyos tévhit. A bántalmazás nem korlátozódik egy-egy társadalmi, vagy etnikai csoportra, ugyanolyan gyakorisággal találkozhatunk vele az alacsony, vagy a magas társadalmi státuszú felek közötti kapcsolatokban. „Amiben különbségek lehetnek, azok a bántalmazás eszközei. Egy jól menő ügyvéd, vagy egy jó kapcsolatokkal rendelkező vállalkozó egész más eszközöket is fel tud használni a bántalmazásra, mint egy rosszabb társadalmi helyzetű férfi. Például élhet a jogi zaklatás eszközével úgy, hogy újabb és újabb pereket indít az áldozat ellen, ügyesebben tudhatja manipulálni a hatóságokat, vagy az áldozat környezetét” – magyarázta Zsuzsanna.
A magasabb társadalmi státuszú bántalmazók egy része nagyobb jogtudatossággal rendelkezhet – ezek az emberek jobban ügyelhetnek arra, hogy az erőszak a bíróság előtt nehezebben legyen bizonyítható. Tipikus példa erre a témához mérten szokatlanul nagy médiafigyelmet kapott, „lúgos orvosként” elhíresült férfi ügye, aki megkötözte és elkábította a volt barátnőjét, majd maró lúgot locsolt a nemi szervére, amiért az néhány hónappal korábban szakított vele. Az orvos mindent alaposan kitervelt annak érdekében, hogy megússza a felelősségre vonást, elsősorban az áldozat lelki erejének és kitartó küzdelmének köszönhető, hogy végül, több mint 8 év után az eljárások lezárultak és az elkövetőt elítélték.
A lelki terror ezer formája
A lelki terror minden esetben jelen van egy bántalmazó kapcsolatban, akkor is, amikor a fizikai, vagy a szexuális erőszak eszközével is él a bántalmazó. A lelki terror, a másik ember megalázása, minősítése, valóságának megkérdőjelezése szinte mindennapos lehet az elnyomott fél számára. A lelki kizsigerelés részeként a bántalmazó fenyegetheti áldozatát például azzal is, hogy elveszi a gyermekét. Emellett a bántalmazók gyakran élnek az úgynevezett társadalmi-gazdasági erőszakkal is, ami szintén kevéssé látható: ebbe tartozik a partner elszigetelése másoktól ( féltékenykedéssel ), vagy a munkavállalás ellehetlenítése, esetleg a közös vagyon feletti rendelkezés teljes átvétele.
A kapcsolati erőszak tényállásnak egyébként része az is, hogy ha valaki a partnerével szemben emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó, erőszakos magatartást tanúsít, tehát ez nem csak “nem oké”, hanem ténylegesen bűncselekmény. „Sajnos a munkánk során azt tapasztaljuk, hogy a jogérvényesítés ilyen bűncselekmény esetén gyakran akadályokba ütközik. A rendőrségen például lebeszélhetik az érintettet a feljelentésről, vagy később ejtik az ügyet. Mindenfajta bántalmazás esetén biztatni szoktunk az érintetteket, hogy gyűjtsék a bizonyítékokat az őket ért erőszakra, mert ez elő tudja segíteni a jogérvényesítést” – mondta el a segélyvonalon dolgozó önkéntes.
Sokan a gyereküket féltve maradnak inkább
Az erőszakos fél mindent megtesz annak érdekében, hogy párja önálló akaratát letörje és egy alárendelt viszonyban magához láncolja, elszigeteli őt az erőforrásoktól, kapcsolatoktól, hogy megnehezítse a kilépést. Egy másik fontos tényező gyakran a közös gyerekek megléte. „A társadalmunkban elterjedt elképzelés, hogy a gyerekek számára a legfontosabb, hogy a szülők együtt maradjanak, és sokan ezt akkor is számon kérik a nőkön, ha egy bántalmazó kapcsolatból próbálnak menekülni a gyerekeikkel. Egyes anyák a gyerekeik védelmében maradnak, mert olyankor legalább jelen lehetnek akkor, amikor az apa a gyerekekkel találkozik, és van módjuk őket megvédeni” – hangsúlyozta az önkéntes.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A bántalmazó kapcsolatok jellemző dinamikája, hogy az erőszakkitörések után a “mézeshetek” időszaka következik, amikor a bántalmazó ígéreteket tesz a változásra és egy ideig akár valóban másképp is viselkedik. Ez a ciklikusság fenntartja az áldozatokban a reményt, hogy az életük idővel rendeződhet, egyben hozzájárul ahhoz is, hogy nehéz legyen kilépni egy bántalmazó kapcsolatból. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy azok a férfiak, akik a partnerüket korábban bántalmazták, a későbbiekben sem változnak meg. Előfordulhat persze az is, hogy a bántalmazó meg sem próbálja leplezni indulatait és súlyos fenyegetésekkel veszi rá a nőt, hogy menjen vissza: például folyamatosan zaklatja és akár gyilkossággal fenyegeti, vagy azt mondja, hogy elperli a közös gyerekeket.
Az áldozat azt hiheti, ő a felelős az erőszakért
Az elnyomott fél szinte minden esetben kér segítséget, sokszor azonban a segélykiáltás süket fülekre talál. Egyesek a környezetükben élőktől, családtagjaiktól vagy barátaiktól, és vannak olyanok, akik a hatóságokhoz fordulnak a bántalmazás miatt. A segítségkérés sokszor azért is nehéz az érintett számára, mert a bántalmazó leépíti az önbecsülését és elbizonytalanítja abban, hogy valóban ő az áldozat. A bántalmazók gondot fordítanak arra, hogy megpróbálják elhitetni az áldozatukkal, hogy az erőszakért ők a felelősek.
Az elnyomott felek óvatosan kérnek segítséget, és elsőre keveset osztanak meg arról, hogy mit tapasztalnak, tesztelve a reakciókat. Mások pedig kétségbeesett állapotban megosztják a problémájukat egy hozzájuk közelállóval. Vannak nők, akik csak a sokadik erőszakos eset után fordulnak végül a hatóságokhoz. „Ha segítségkéréskor az áldozatok bagatellizálással, vagy az elkövető mentegetésével találkoznak, esetleg áldozathibáztatást tapasztalnak, akkor az visszaveti az érintetteket, és megint idő kell majd ahhoz, hogy össze tudják szedni a bátorságukat és valakitől segítséget kérjenek. Ráadásul minden ilyen próbálkozás kockázatokat is rejt magában. Például, ha az áldozat kihívja a rendőrséget, akik intézkedés nélkül távoznak, akkor a bántalmazó tipikusan megtorolja az áldozaton a próbálkozást, és megerősödik abban a hitben, hogy ő bármit következmények nélkül megtehet” – osztotta meg tapasztalatait Winkler Zsuzsanna.
Kit hívhatunk baj esetén?
Hogyha a bántalmazott személy, vagy barátja, hozzátartozója segítséget szeretne kérni, felhívhatja például a NANE segélyvonalat a 06-80-505-101-es számon ügyeleti időben, ahol információt kaphat az elérhető lehetőségekről, segíthetnek neki biztonsági tervet készíteni, vagy egyszerűen csak beszélgethet az operátorral a problémákról. Hogyha azonban akut veszélyben vannak, a 112-es telefonszámot kell tárcsázni. A rendőrségnek kötelessége minden családon belüli erőszak bejelentésekor kimenni és intézkedni.
Ez is érdekelhet
Ha valaki menekülni szeretne, akkor az OKIT-ot tudja hívni a 06-80-20-55-20 telefonszámon. Ők a nap 24 órájában elérhetőek és elirányíthatják a veszélyben lévőket egy titkos menedékhelyre vagy krízisotthonba, melyek pontos helyéről csak nekik van információjuk. Országosan nagyjából 300 férőhely van ezekben a védett házakban, ami rendkívül kevés, főleg ha összevetjük azzal a statisztikával, hogy körülbelül 223 ezer magyar nő (plusz a gyerekeik) érintett fizikai bántalmazásban évente. Ezek a menedékházak elsősorban olyan esetekben tudnak ellátást és elhelyezést biztosítani, hogyha az érintettek nagyon súlyos fizikai veszélyben, életveszélyben vannak. "Az elérhető támogató rendszer abszolút nem tökéletes. Mindezzel együtt nagyon biztatom az érintetteket, hogy keressék meg azokat a támogató lehetőségeket, akár sorstársakat, akikkel meg tudják osztani a nehézségeiket és akikkel közösen ki tudnak dolgozni egy tervet arra, hogy mit tudnak tenni a saját biztonságuk megteremtéséért. Mindenkinek joga van a biztonságos, nyugodt élethez" - hangsúlyozta Zsuzsanna.
