A sikeres és élménydús túra titka az alapos felkészülés, ezért még otthon, indulás előtt dolgozzuk ki a részleteket. Állítsunk össze egy útvonaltervet , ami összhangban van a családtagok állóképességével - ha kezdők vagyunk, inkább a rövidebb, nem túl nagy szintkülönbségeket tartalmazó túraútvonalat válasszuk, és fokozatosan szoktassuk hozzá magunkat a nehezebb terepekhez. Így elkerülhetjük a túlerőltetést és az abból, valamint a tapasztalat hiányából adódó balesetveszélyes helyzeteket is. Amennyiben kisebb gyerekekkel indulunk útnak, különösen fontos, hogy belátható távolságot tűzzünk ki magunk elé, hiszen a szülőknek sem lesz kellemes, ha a túra nagy részén a hátizsák mellett a kicsit is cipelni kell.
Ne felejtsük el ellenőrizni az időjárás-előrejelzést, ez a ruházat kiválasztásánál is fontos szempont. Amennyiben kijelölt túraútvonalat választunk, érdemes arra is rápillantani, hogy milyen útviszonyok között (füves, földes, kavicsos talajon, vízparton) kell majd haladnunk. Az öltözékünk összeállításánál mindig a praktikum élvezzen előnyt az esztétikummal szemben, ez nem csak a kényelmünket, de a biztonságunkat is szolgálja. Öltözzünk rétegesen, így elkerülhetjük azt, hogy kissé leizzadva a fák árnyékában, a hűvösebb részeken megfázzunk . A legfontosabb a kényelmes, jó alátámasztást nyújtó lábbeli, ami a síkosabb felületeken is jól tapad, nem csúszik - ez nagyban mérsékeli a balesetek kockázatát. Soha ne induljunk útnak vadonatúj cipőben, bakancsban, lehetőleg még otthon „törjük be” őket, ezzel sok kellemetlenséget megspórolhatunk magunknak.
Érdemes összeállítani egy elsősegélycsomagot is kifejezetten az erdei kirándulásokhoz, ebbe mindenképpen kerüljön sebfertőtlenítő spray, steril géz- és mull-lap, kötözőszer, rugalmas pólya, többféle méretű sebtapasz, fásli, kullancscsipesz, háromszög kendő, fájdalomcsillapító gyógyszer, hűsítő krém (rovarcsípésekre és napégésre), olló és steril kesztyű. Ezek nem foglalnak túl nagy helyet, nem is nehezek, mégis pótolhatatlanok, amikor szükség van rájuk.
Útközben: osszuk be az energiánkat!
A lelkesedés és a természet szépsége könnyen magával ragadja az embert, mint a hosszútávfutásnál, úgy a túrázásnál is fontos, hogy beosszuk az erőnket, azaz mindig gondoljunk a még előttünk álló távra, kihívásokra is. Haladjunk kényelmes, nem túl megterhelő tempóban – ha gyaloglás közben beszélgetni még tudunk, de az éneklés már nem menne, akkor jól választottuk meg a sebességet. A család idősebb tagjainak érdemes beszerezni egy-egy pár túrabotot, ez segít megőrizni az egyensúlyt menet közben, a lejtős részeken kíméli a bokát és a térdet, valamint a karok és a felsőtest aktivizálásával csökkenti a lábakra nehezedő terhelést. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a sérülések többsége jellemzően a túrák második felében történik. Amikor a testünk és a lábaink fáradni kezdenek, romlik a mozgáskoordináció. Nehezebben koncentrálunk arra, mi van a lábunk előtt, így könnyebben megcsúszunk, elbotlunk, elesünk, és meg is van a baj. Ennek a kockázatát csökkenthetjük, ha eleve úgy választjuk meg az útvonalat, hogy a nagyobb emelkedőkön, meredekebb vagy éppen csúszósabb szakaszokon az elején túlessünk, amíg még erőnk teljében vagyunk.
Bármennyire hívogat is a természet, fontos, hogy eszünkbe véssük: odakint nem lesz olyan sima a talaj, mint a házunk előtt a járda, a megtett távolság esetleg a többszöröse lesz annak, amelyhez szoktunk, cipőnk pedig nem biztos, hogy alkalmas túrázáshoz. Kattintson a részletekért!
Alapszabály, hogy víz nélkül nem indulunk útnak, még a legrövidebb távolságokra is ajánlott magunkkal vinni egy palack vizet. Az, hogy pontosan mennyi folyadékra lesz szükségünk útközben, az egyéni igények mellett függ a hőmérséklettől és a fizikai megterheléstől is, általánosságban jó, ha fejenként 1-2 liter vízzel számolunk. Amennyiben hosszabb túrára megyünk, érdemes úgy megtervezni az útvonalat, hogy több ivóvízvételi lehetőséget is tartalmazzon, ez lehet tiszta forrás, kút vagy kijelölt pihenőhely. A túrajelzések közül a kör jelöli a forrásokhoz, kutakhoz vezető, illetve azoktól kiinduló rövid, legfeljebb 2 km-es utakat. Jó, ha van nálunk pár falat élelem is, amivel pótolhatjuk az energiát - ehhez a legjobb választás az aszalt gyümölcs és olajos magvak keveréke, a müzliszelet vagy a friss gyümölcs és valamilyen teljes kiőrlésű keksz párosa.
FSME-vírus: tények és tévhitek
Az FSME-vírus a vírusos agyvelőgyulladás, más néven kullancsencephalitis okozója. A betegség lefolyása bizonyos esetekben súlyos lehet, szerencsére azonban van ellene védőoltás, és itthon is elérhető. Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány fontos tényt és gyakori tévhitet a témában.
A gyümölcsökben található fruktóz gyorsan felszívódik, így gyors energialöketet ad a szervezetnek. A lassú felszívódású, komplex szénhidrátok és a magvakban található egészséges zsiradék segít egyenletesen tartani a vércukorszintet. A hosszabb túrákra jöhetnek a teljes kiőrlésű kenyérből készült szendvicsek, a főtt tojás, a száraz sajtok és füstölt húskészítmények.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A lényeg, hogy minél egyszerűbben el tudjuk fogyasztani, és ne romoljanak meg útközben.
Újra otthon: fordítsunk gondot magunkra!
Egy kimerítő, élményekben gazdag túra után nincs is jobb érzés, mint hazaérni - ám ahelyett, hogy elnyúlnánk a kanapén, inkább végezzünk el pár nyújtógyakorlatot . Ez a mozgás utáni levezetés segít megelőzni (vagy legalábbis csökkenteni) az esetleges izomlázat és görcsöket, de a szalagok és az ízületek is meghálálják a rendszeres nyújtást. Ezután jöhet a gyaloglás közben szerzett apróbb sérülések kezelése: az esetleges karcolásokat, horzsolásokat fertőtlenítsük le, a lábunkon keletkezett vízhólyagokat is tisztítsuk le, majd ragasszuk le, hogy véletlenül se tudjuk piszkálni. (Kiszúrni csak nagyon indokolt esetben ajánlott, ugyanis a benne található, vízszerű folyadék elősegíti az új sejtek képződését, azaz a bőr gyógyulását.)
Végül a jól megérdemelt fürdőzés után a tükör előtt állva alaposan vizsgáljuk át a testünket, hogy minél hamarabb felfedezhessük az erdőből hazahozott apró „potyautasokat.” A kullancsok ugyanis a klímaváltozás miatt már egész évben lesben állnak, és a gondos odafigyelés, a zárt ruházat, valamint a kullancsriasztó sprayk ellenére is előfordulhat, hogy a vérszívó utat talál a bőrünkhöz. Ez nem csak kellemetlen, de kifejezetten veszélyes is lehet, ugyanis a közönséges kullancsok számos betegség terjesztői lehetnek. Közép-Európában az általuk terjesztett egyik leggyakoribb vírusos megbetegedés a kullancsencephalitis, ami nem más, mint a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás.1
Az FSME-vírus* okozta kór először influenzaszerű tünetekkel, lázzal, fejfájással, izomfájdalmakkal jelentkezik, majd egy átmeneti javulást követően a beteg sokkal súlyosabb tüneteket tapasztalhat, erős láz, fejfájás, szédülés, hányás, akár bénulás is kialakulhat. A fertőzöttek egy részénél súlyos idegrendszeri panaszok lehetnek, melyek hosszútávon az életminőséget is jelentősen ronthatják.1
Az FSME-vírus által okozott agyvelőgyulladásra nincs specifikus gyógymód, sem antibiotikum, sem vírus elleni készítmény. Itt a betegség megelőzése a cél.2
A gyermekek, felnőttek számára is rendelkezésre állnak védőoltások, amelyek már 1 éves kortól is beadhatóak. Érdemes az oltássorozatot még tavasszal elkezdeni, így kb. 1 hónap után kialakulhat a védettség, és utána egész évben biztonságosan élvezhetjük az erdei túrákat, kirándulásokat. Bár az egyéb – szintén kullancs által terjesztett – betegségek miatt a megfelelő öltözék és kullancsriasztó használata továbbra is fontos lehet.1
Az alapoltás-sorozat általában 3 lépésben zajlik: az első 2 oltást 1-3 hónap különbséggel kell beadni. A védettség a második után alakul ki. Az ezt követő egy éven belül következik a 3. oltás. Az első emlékeztető oltásra 3 év múlva kerül sor, majd 5 évente szükséges az oltás ismétlése – életünk végéig.
Referenciák:
*FSME-vírus: Frühsommer meningoenzephalitis virus, kullancsencephalitis vírus 1. . Országos Epidemiológiai Központ 2. Módszertani levél a kullancsok elleni védekezésről, Epinfo 16. évfolyam 3. KÜLÖNSZÁM 2009. május 4. Elérhető: http://www.oek.hu/oek.web?to=1725,2496&nid=926&pid=1&lang=hun Utolsó megtekintés: 2021. március 29.
2. Lars Lindquist, Olli Vapalahti: Tick-borne encephalitis. Lancet. 2008 May 31;371(9627):1861-71. doi: 10.1016/S0140-6736(08)60800-4.
PP-FSM-HUN-0139
OGYÉI engedélyszám: OGYÉI/23511-2/2021.
Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. 1123 Budapest, Alkotás u. 53. MOM Park, "A" épület Tel.: 06-1-488-3700, www.pfizer.hu
Anyag lezárásának dátuma: 2021. április 9.
A cikk megjelenését a Pfizer Kft. támogatta.
