Hányinger, gyomorfájdalom, felfújódás és puffadás – csak néhány tünet azok közül, amelyeket az ételintolerancia okozhat. Mely ételek felelősek leginkább ezekért a kellemetlenségekért? Dr. Pászthory Erzsébet gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvos, az Allergiaközpont munkatársa sorra vette a leggyakrabban panaszt okozó ételféleségeket.
Mit jelent az ételintolerancia?
Ételintolerancia akkor alakul ki, ha szervezetünk az elfogyasztott ételt valamilyen oknál fogva nem tudja tökéletesen megemészteni, emiatt pedig különböző tüneteink (puffadás, hasi fájdalmak, hasmenés, hányinger, fejfájást, fáradtság vagy szénanátha) jelentkeznek. Az ételintolerancia háttérben a bélműködés zavar áll – tudtuk meg dr. Pászthory Erzsébettől, akivel sorra vettük a panaszok hátterében álló okokokat.
Általában az alábbi ételek okozzák a legtöbb panaszt.
Laktóz (tejcukor)
A tejtermékek fogyasztása után jelentkező panaszok (gázosodás, hasmenés) oka a tejcukor bontásáért felelős laktáz enzim elégtelen működése. Az elégtelenség ritkán veleszületett, gyakrabban szerzett, mivel az életkor előrehaladásával az enzim aktivitása csökken, emellett antibiotikus kezelés vagy emésztőszervi betegség is okozhat átmeneti enzimhiányt.
A tünetek mértéke a károsodás mértékétől függ, súlyosabb esetben minden tejtermék, enyhébb formában csak magas laktóztartalmú ételek (nyers tej, lágy sajtok) fogyasztása után jelentkeznek panaszok.
A laktózérzékenység diagnózisa laktózmentes étrend hatására bekövetkező javulás vagy pozitív laktóz-kilégzési teszt alapján megállapítható, a hajlam kimutatására vérből genetikai vizsgálat végezhető.
A laktóz-intolerancia kezelése nem feltétlenül jelent teljes laktózmentes étrendet. Részleges enzimhiány esetében az erjesztett tejtermékek (joghurt, kefir, kemény sajtok) gond nélkül fogyaszthatók, illetve az enzimpótló készítmények használata is sokat segíthet.
Tejfehérje
Ha a tehéntejben levő fehérje (kazein) okozza a panaszokat, minden tejterméket ajánlott kiiktatni az étrendből (a kecsketej fogyasztása megkísérelhető). A diagnózisban segíthet az étel-intolerancia teszt során mért emelkedett IgG-szint.
Fruktóz (gyümölcscukor)
A gyümölcsökben, zöldségekben, mézben és édesítőszerekben lévő fruktóz felszívódása – a GLUT-5 enzim működési zavara miatt – károsodik. Ilyenkor tehát nem valódi emésztési zavar áll fenn (bár szerepet játszhat még a szacharáz enzim csökkent aktivitása is). A bélben rekedt cukrok hasmenést és gázképződést okoznak.
Vizsgálata fruktóz kilégzési teszttel történik. Pozitivitás esetében sem szükséges teljes fruktózmentes étrendre törekedni, a napi fruktózfogyasztás csökkentése (maximum napi 50 g) mellett fontos a szorbitol és magas fruktóztartalmú ételek együttes fogyasztásának kerülése.
Fruktánok
A fruktánok a FODMAP-csoportba tartozó szénhidrátok, melyeket a gabonafélék és bizonyos zöldségek és gyümölcsök (például citrusfélék, cékla, görögdinnye) is nagyobb mennyiségben tartalmaznak. Ha a panaszok gabonafélék fogyasztása után jelentkeznek, és a lisztérzékenység kizárható, az ok valószínűleg a fruktánok elégtelen emésztése. Személyre szabott fruktán-szegény étrend tartása a megoldás.
Hisztamin
Hisztaminban gazdag ételek (halak, csokoládé, erjesztett ételek) fogyasztása után jelentkeznek az ételintolerancia és allergia tüneteit ötvöző panaszok. Bizonyos gyógyszerek (szalicilátok, gyulladáscsökkentők) vagy a stressz, fizikai megterhelés is növelhetik a hisztaminszintet.
A hisztamin-intolerancia diagnózisa sokszor nem könnyű: étel-napló és a hisztamint bontó DAO-enzim aktivitásának mérése segíthet. Hisztaminszegény étrend tartása, enzimpótló szerek, tünetileg antihisztamin szerek szedése és a stressz-faktorok csökkentése javasolt.
Az ételintolerancia nem szervi betegség, kezelése nem igényel szigorú diétát. Mielőtt bármelyik, mostanában divatos „mentes” étrend hosszas alkalmazásába kezdenénk, egyeztessünk orvosunkkal!
Személyre szabott étrend megtervezésénél pedig kérjük dietetikus segítségét! - hangsúlyozta dr. Pászthory Erzsébet.
