Furcsa módszerekhez folyamodtak az oltásellenesek

A Facebookot, Instagramot és más közösségi oldalakat előszeretettel használják oltásellenes csoportok olyan kétes hátterű hírek megosztására, melyek szerint például a koronavírus elleni vakcinák az emberek megnyomorítására vagy megölésére szolgálnak. Az oldalakat moderáló algoritmusokat ugyanakkor úgy fejlesztették ki, hogy a leggyakrabban használt kifejezések alapján kiszűrjék az efféle álhíreket és gátat szabjanak a tudományos alapot nélkülöző állítások terjedésének. A BBC cikke szerint ugyanakkor az oltásellenesek megpróbálják kijátszani az algoritmust úgy, hogy a kulcsszavakat különböző emojikra cserélik fel.

A répa emoji jelképezi a vakcinát

Az álhíreket megosztó közösségek többféle trükköt is bevetnek, az általuk kezelt csoportokat is olyan semleges nevűre keresztelik át, amelyek nem keltenek gyanút. Az egyik ilyen leírásában kérik is, hogy a tagok kerüljék a C (coronavirus/koronavírus), V (vaccine/vakcina) és B (booster/emlékeztető oltás) kezdőbetűs három szót. A csaknem 250 ezer főt számláló, zárt csoportban ezeket a problémásnak vélt szavakat emojikra cserélték, leggyakrabban a sárgarépára.

Ez is érdekelhet

éjszakai ébredés

Ezért ébredünk fel 2 óránként éjszaka: 6 gyakori, alig ismert ok a visszatérő jelenség hátterében

gyulladáscsökkentő ételek

A 10 legerősebb gyulladáscsökkentő étel: rákmegelőző, immunerősítő hatásuk is van

telefonozás

Lefekvés előtt 1 órával tilos: blokkolja a melatonin termelődését, elősegíti az alvászavart a mobilozás

sclerosis multiplex tünetei

Szklerózis multiplex: ez a jel már a tünetek előtt figyelmeztet

„Annak ellenére, hogy lenyűgöző ismeretekkel rendelkeznek a különböző nyelvekről, az efféle algoritmusok nagyon kevés emojit látnak” – írta Hannah Rose Kirk az Oxford Internet Institute oldalán. Szerinte az emojik használatával az emberek számára könnyen értelmezhető, de a közösségi elveket sértő üzenetek is egyszerűbben terjedhetnek. Már jóval a koronavírus-járvány kitörése előtt is használtak ilyen eszközöket rasszista üzenetek továbbítására, például színes bőrű embereket majom, illetve banán emojik küldésével sértegették. A rasszista, becsmérlő megjegyzéseket az algoritmus könnyen azonosította volna, a hangulatjelek viszont rendszerint átmentek a szűrőjén és sok emberhez eljutottak. Mások azért használtak hangulatjeleket, hogy kábítószereket népszerűsítő vagy árusító üzeneteket küldjenek tovább. A legnagyobb cégek dolgoznak már olyan megoldásokon, amelyekkel hatékonyabban felléphetnek az efféle "kódolt" üzenetekkel szemben, eddig azonban úgy tűnik, az emojikkal szemben az algoritmusok is nagyobb arányban hunynak szemet.