Az amerikai elnökválasztás miatt ismét fontos vitatémává vált a globális felmelegedés. A helyzetről egyre riasztóbb jelentések látnak napvilágot. Nem kevésbé zavarba ejtő, hogy pár fokos átlagos felmelegedésnek milyen sok fizikai, mentális, és társadalmi hatása van, ugyanis a melegebb idő az előrejelzések szerint növelni fogja a betegségek elterjedését és a halálozást - különösen hőségben és rossz levegőminőség mellett -, várhatóan gyakoribbak lesznek a szélsőséges természeti események (például árvíz, aszály, vihar), amelyek veszélyeztetik az emberek egészséget és biztonságot. A fejlődő országokban élők szembesülnek a legnagyobb egészségi kockázatokkal, de az éghajlatváltozás negatív hatással van a gazdagabb országok lakóira is, különösen a gyerekekre, a terhes nőkre, az idősebbekre és az alacsony jövedelműekre. A szélsőséges időjárás pedig a rendelkezésre álló biztonságos élelmiszer- és ivóvíztartalékokat fenyegeti, s rombolja az egészségügyi ellátás infrastruktúráját.
Hőmérséklet
A növekvő átlaghőmérséklet egyre gyakrabban vezet mind hosszabb hőhullámokhoz, amelyek megemelik a hőmérséklettel kapcsolatos halálesetek számát a nyári hónapokban. A városi területek általában melegebbek, mint a vidéki környezet, így az éghajlatváltozásnak a városi lakosság fokozottan ki lesz téve a jövőben. A hőhullámokat gyakran a növekvő légszennyezés, például a fotokémiai szmog kialakulása kíséri, ami további nemkívánatos egészségi hatásokat okoz.
A levegő minősége
A melegedő éghajlat befolyásolja a belélegzett levegő minőségét kül- és beltéren egyaránt. A levegő romló minősége asztmás rohamokhoz, egyéb légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet. A növekvő szén-dioxid-szint és a melegebb hőmérséklet hatással van a levegőben terjedő allergének, például a parlagfű pollenjének koncentrációjára.
Emelkedő ózontartalom
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tudósok szerint az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban éri el a talajközeli ózon az egészségre káros szintet, a káros légszennyező anyag a szmognak is fontos komponense. A magasabb talajközeli ózonszint növeli az idő előtti halál vagy a csak kórházban kezelhető légzőszervi problémák kialakulásának kockázatát. Az ózon károsítja a tüdőszövetet, rontja a tüdő működését, és gyulladást okoz a légutakban, ami súlyosbíthatja az asztmát vagy az egyéb tüdőbetegségeket. Ez a rendkívül reaktív anyag a még az egészséges gyermekeket, idősebbeket vagy a szabadban dolgozókat is komolyan fenyegeti.
Szálló por
A szálló por a kifejezés a levegőben lebegő rendkívül kicsiny (2,5 mikrométernél kisebb) szilárd részecskéket és folyékony cseppeket jelöli. Egyes részecskék (például a por, az erdőtüzek füstje vagy a nyílt vizek felett keletkező permet) természetesek, míg mások az emberi tevékenységek eredményeként (például a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során) jönnek létre. A részecskék közvetlenül juthatnak a légkörbe, vagy ott jönnek létre kémiai reakciók során (például kén-dioxid, nitrogén-dioxid, illékony szerves vegyületek).
Ezek belégzése az egészségi károk széles skáláját eredményezi beleértve a tüdőrákot, a krónikus obstruktív tüdőbetegséget ( COPD ) vagy szív- és érrendszeri betegségeket. Az idősebbek különösen érzékenyek az apró részecskék ártalmaira, s nagyobb valószínűséggel jutnak kórházba vagy halnak meg miattuk.
Allergének és asztmatikus hatások
Az allergiás megbetegedésektől, beleértve a szénanáthát, legalább az emberek egyharmada szenved . A pollenszezon hossza a felmelegedés miatt növekszik, s bizonyos növények (például a parlagfű) rendkívül erősen allergén pollent szórnak. A növekvő szén-dioxid-koncentráció és a magasabb hőmérséklet is oda vezet, hogy a parlagfű korábban virágzik, több virágot hoz, aminek a megnövekedett pollen szint a vége.
Vektorok által terjesztett betegségek
A kórokozókat (vírusokat, baktériumokat, egysejtűeket) magukkal hordozó élőlények, például a szúnyogok, a kullancsok vagy a bolhák (azaz vektorok) embereknek is átadhatják a betegségeket. A hőmérséklet, a csapadék és a szélsőséges események változása földrajzilag is kiterjesztik a vektorok és rajtuk keresztül a betegségek elterjedését. Jól példázza ezt az Afrikából kiinduló, de Dél-Amerikában veszélyessé váló, s végül globálisan elterjedő Zika-vírus , amelyet szúnyogok hordoznak magukkal. De jobban kell tartanunk a kullancsok által terjesztett Lyme-kórtól vagy a moszkitóktól elkapható vírusos nyugat-nílusi láztól is.
A vízzel összefüggő betegségek
Ha az emberek szennyezett ivóvizet fogyasztanak, vagy szennyezett vízben fürdenek, az emésztőrendszeri betegségeket (például hasmenéses kórokat) okozhat, de hatással lehet az idegrendszerre, a légzőszervekre, sőt máj és vesekárosodás is kialakulhat.
Az éghajlati változások befolyásolhatják a vízben élő kórokozók (baktériumok, vírusok és paraziták) elszaporodását. Ezek úgy is betegséget okozhatnak, hogy toxinokat ürítenek az emberek által használt vízbe. De mérgek és fertőző ágensek azáltal is a vízbe kerülhetnek, hogy a nagymennyiségű csapadék kimossa ezeket a vegyianyag- vagy szervesanyag-tárolókból, csatornákból.
Élelmiszerbiztonság
A magasabb hőmérséklet növelheti a szalmonella és más baktériumok miatti ételmérgezéseket , mert a kórokozók gyorsabban növekednek meleg környezetben. Ezek a betegségek gyomor-bélrendszeri problémákat, súlyos esetben akár halált is okozhatnak. A tengerek és vizek felmelegedése ugyanakkor magasabb higanykoncentrációhoz vezet a halakban és a tenger gyümölcseiben.
A levegő nagyobb szén-dioxid-koncentrációja úgy is működhet, mint valamifajta "műtrágya" az egyes növények számára, de csökkenti a fehérje és az esszenciális ásványi anyagok szintjét például a búza, a rizs és a burgonya esetében, s ezek az élelmiszerek kevésbé lesznek táplálóak.
Mentális egészség
Bármilyen változás a testi egészségben vagy környezetben komoly hatást gyakorol a mentális egészségre. A szélsőséges időjárási események különösen erős stresszt okozhatnak, és más mentális következményeik is lehetnek, különösen akkor, ha valaki elveszti szeretteit vagy az otthonát.
Azok az emberek, akiknek mentális problémáik vannak, különösen érzékenyek a szélsőséges hőmérsékletre. Tanulmányok kimutatták, hogy a már meglévő mentális betegségek esetén megháromszorozódik a halálozás kockázata hőhullámok idején. Ehhez hozzájárul, hogy a mentális betegségekre szedett gyógyszerek megnehezíthetik a testhőmérsékletet szabályozását. (Ez a hatás más krónikus betegségekre szedett gyógyszerekre is megjelenhet.)
A mentális egészségügyi hatások erősebben sújtják a gyerekeket, az időseket, a várandós és szülés után lévő nőket, az alacsony jövedelműeket és például a sürgősségi ellátásban dolgozókat.
A globális felmelegedés számos módon érintheti az emberek egészségét. (Sokat ezek közül itt meg sem említettünk.) Mivel a trend visszafordulására nem látszik remény, kénytelen vagyunk alkalmazkodni e változásokhoz. Ez pedig a szokásaink megváltoztatását kívánja, ami önmagában is jelentős terhet rakhat az érzékenyebbekre.
Forrás: epa.gov
