Az ukrajnai háború kitörése óta tudja a világ , hogy az orosz agresszió miatt veszélybe került a globális élelmiszer-ellátás. Nem alaptalanul, hiszen Ukrajna és Oroszország a világ legfontosabb gabonatermelői, és most egyikük sem tud vagy akar exportálni a háború miatt. Ukrajna területén hadműveletek zajlanak, a kereskedelmi kikötői blokád alatt vannak. Félő, hogy rövid távon az ország élelmiszerellátása is összeomolhat . Oroszország pedig tartalékol, és új kereskedelmi utakat keres mezőgazdasági terményeinek, például Kínába.
Készlethiány = áremelkedés
Mint arról beszámoltunk , a világpiacon már most gabonahiány van, azaz egyre többe kerül a még leköthető gabona. Noha a hősiesen küzdő Ukrajna szinte azonnal kiviteli tilalmat vezetett be a legfontosabb mezőgazdasági exportcikkeire (búza, kukorica, étolaj, műtrágya), illetve ezek jelentős tartalékaira is (2021 nagyon jó aratási év volt ott), az igazán nagy hiány 2023-ban várható, ugyanis az ukrán gazdák idén biztosan kevesebb területen tudnak vetni a háború miatt. Az idei vetést az is megnehezíti, hogy Ukrajna egyes régióit aszály sújtja, de a háború miatt nincs elég üzemanyag a gépekbe, és nincs elég vetőmag sem.
Az ukrán elnök ezzel együtt vetésre buzdította a gazdákat, mert ettől függ az ország léte, mondta. A nélkülözhetetlen munkát végző gazdákat nem is hívják be katonai szolgálatra. A kukorica, napraforgó, árpa vetése áprilistól májusig tart, egy elhúzódó konfliktus az idei termelést alapvetően lehetetleníti el. És még hol van az őszi aratás. Az étolaj hiányát nemcsak a fogyasztók, hanem az élelmiszergyárak is megérzik, hiszen szükség van rá például a snack-ek előállításához.
Ukrajnában leállt az export
Ukrajnából a tavalyi búza nagy részét már kivitték az országból, mintegy 30 százalék vár még kiszállításra. Kukoricából a becslések szerint 45 százaléknyi értékesíthető, így az ukránoknak (is) kulcskérdés, hogy meddig maradnak zárva a kikötők. Az ukrán búza legnagyobb részét Egyiptom, Törökország, Jordánia, Algéria, Nigéria, Banglades és Indonézia vásárolja. Az Európai Uniót kevésbé érinti a búzahiány, inkább az állattartó országaik fogják megsínyleni a takarmányhiányt, ugyanis az EU fő kukoricaellátója Ukrajna. Az ukrán kukoricát főként a nagy európai sertéstartó gazdaságok vásárolják, mint például Hollandia, Spanyolország, Németország és Olaszország.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A mezőgazdaságoknak a termények és a takarmány mellett műtrágya is kell, de ez is veszélybe került, miután az ukránok is exporttilalmat rendeltek el műtrágyára. Mindezek a problémák a kenyér árának növekedése mellett a hús drágulásával járnak, és ez lesz az a gazdasági elemzők szerint, amin keresztül igazán megérzik majd a háború gazdasági hatásait az EU lakói.
Oroszországot szankciók sújtják
Talán nem árt tudni, hogy Oroszország GDP-je Spanyolországgal van egy szinten. Csak amíg az utóbbi 47 millió lakosú, Oroszországban 144 millióan élnek. Az orosz gazdaság kizárólag a nyersanyagexportra (földgáz, kőolaj, illetve műtrágya és alapanyagai) és a gabonakivitelre épül. Ha ezeket a "földből felbugyogó pénzeket" nem számítjuk, az oroszoknak lényegében semmilyen versenyképes termékük vagy szolgáltatásuk nincs a világgazdaság számára, talán a hadiipari exportot kivéve. Az Európai Uniót - a földgáz mellett - lényegében csak két mezőgazdasági cikkel tudná Oroszország megszorongatni az Uniót, műtrágyával és búzával. A legfrissebb hírek szerint a műtrágya exportját egyelőre még nem tiltották be, csak nyugati irányba korlátozták. Csakúgy, mint a búza kivitelét, mivel óvatosságból tartalékolnak, illetve új kereskedelmi utakat keresnek.
Kína például már bejelentette, hogy megkezdi az orosz búza importját, kiterjedt búzaimport-megállapodást kötött a két ország február 24-én. Oroszország szintén belép Kína hatalmas növényiolaj-piacára is, mivel a kereskedők azt látják, hogy megnő a kereslet a Kínából származó orosz napraforgóolaj iránt, miközben a legnagyobb exportőr Ukrajna épp az oroszokkal hadakozik. Fontos, hogy a nyugati szankciók nem közvetlenül az orosz élelmiszerexportot célozzák, de a szállító cégek most a háború elleni tiltakozásul nem szállítanak orosz terményeket.
Magyarország csak közvetve érintett
Ez is érdekelhet
Az élelmiszer-krízisben hazánk is súlyosan érintett az ukrajnai háború élelmiszer árakra gyakorolt hatása miatt. Noha a kormány szerint közvetlenül nem fenyeget minket gabonahiány (mert amúgy is alig üzletelünk Ukrajnával, és mert búzából önellátók vagyunk), a globális élelmiszerár növekedést nem tudjuk kikerülni. Mindenesetre a kormány a napokban elrendelte, hogy 2022. május 15-ig minden, Magyarország területéről külföldre szánt búza-, rozs-, árpa-, zab-, kukorica-, szójabab- és napraforgó-szállítmányt be kell jelenteni a Nébihnél, és az állam dönthet úgy, hogy elővásárlási joggal él, és nem engedi külföldre a terményt. Egy biztos: a hazai árak a nemzetközi tőzsdei árakat követik, így valószínűleg a globális drágulás itthon is lejátszódik majd. A drágulást emellett erősítheti a magas magyar infláció és a világrekord gyenge forint is.
