Ha valaki csak egy zajforrásnak van kitéve, az 25 százalékkal növeli a hízás esélyét, de ha mindháromnak, az megduplázza - írja a WebMD.
Eriksson figyelmeztetett, hogy a megfigyeléses tanulmányukból nem lehet végleges ok-okozati következtetéseket levonni a forgalmi zajnak való kitettség és a hasi elhízás között.
A közlekedési zaj azonban sokkal károsabb lehet az egészségre, mint azt gondolták. Korábbi kutatások már kimutatták az összefüggést a közlekedési zaj és a magas vérnyomás, illetve a szívinfarktus között.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hasi elhízás kockázati tényező sok betegség esetében, olyan súlyos kórok kialakulásában is, mint a szívbetegség, a cukorbetegség és a rák. Mivel egyre több ember él a sűrűn lakott területeken, a forgalmas utak, vasutak és a repülőterek közelében, a zaj súlyos közegészségügyi veszélyt jelent – állítja Eriksson.
A jelentés az Occupational & Environmental Medicine online kiadásában jelent meg. David Katz, a Yale Egyetem Megelőzési Kutatások Központjának igazgatója erre reagálva azt mondta: „Első látásra az az elképzelés, hogy a zaj kövéríthet, vagy, pontosabban, növeli a zsírlerakódást a középső testtájakon, veszélyes túlzásnak tűnik. Meglehet, hogy a zajexpozíció a szegényebb negyedekben nagyobb, ahol az elfogyasztott élelmiszerek jellege lehet a valódi oka a megnövekedett hasi zsírtömegnek . Ez az új tanulmány azonban gondos munka, s nem ad lehetőséget az ilyen alternatív magyarázatokra” – mondta.
Katz szerint van egy kézenfekvő magyarázat. A zaj stresszt okoz, a stressz megváltoztathatja a hormontermelést és a hormonális egyensúlyt, és befolyásolhatja, hogy a szervezet hol raktározza el a felesleges kalóriákat. Ráadásul ezek a megállapítások egyeznek mások megállapításaival arról, hogy környezeti jelekre befolyásolhatják, hogy mit, hogyan és mennyit eszünk.
A tanulmány során Eriksson és kollégái több mint 5000 ember adatait gyűjtötték össze öt külvárosi és vidéki területről Stockholm környékén, akik részt vettek a stockholmi Diabétesz Prevenciós Programban 1992-1998 között. A 43-66 éves korosztályban lévő alanyok 2002 és 2006 között egy kérdőívet töltöttek ki, amely az életmód, az aktuális egészségi állapot, pszichés stressz szintje, az álmatlanság és a munkahelyi stressz iránt érdeklődött.
A kutatók azt is megkérdezték, hogy forgalmi, a vonatok és repülőgépek zaja mennyiben hat rájuk. Ezen túl a kutatók mérték a résztvevők vérnyomását, tesztelték őket cukorbetegségre , és mérték a derék és a csípő kerületének változásait, valamint az általános elhízást.
Forrás: WebMD
