A The Office for National Statistics adatai szerint a koronavírus-fertőzött gyerekek mintegy 13-15 százalékánál több mint öt hétig fennállnak a betegséggel járó bizonyos tünetek. Egy - jelenleg szakértői bírálatra váró - olasz tanulmány szerint pedig a koronavírusos gyerekek közel felének legalább egy tünete a diagnosztizálásuktól számított több mint 17 hét elteltével is megmarad. Ez csak két eredmény a sok közül, de jól példázzák, hogy a probléma valós, és foglalkozni kell vele; egyelőre azonban csak korlátozott információink vannak a gyerekeket érintő hosszú COVID-ról - írja a theconversation.com a témáról szóló cikkében.
Milyen tünetek jelentkezhetnek?
A felnőtteknél fennálló hosszú COVID -dal kapcsolatos kutatások során a szakemberek egyre bővülő listát állítottak össze a lehetséges tünetekről, amelyek közül - legalábbis az előzetes eredmények szerint - sok a gyerekeknél is jelentkezhet. A már említett olasz vizsgálatból például kiderült, hogy ilyen szimptóma lehet a fáradtság, az izom- és ízületi fájdalom, a fejfájás, az álmatlanság, a légzőrendszeri problémák, illetve a heves szívdobogásérzés. Hasonló eredményre jutott egy másik, szintén szakmai lektorálásra váró kutatás is. Ebbe olyan Nagy-Britanniában és az USA-ban élő szülőket vontak be, akik gyerekei érintettek a hosszú COVID-ban. A kutatók azt találták, hogy a gyerekek 87 százaléknál jelentkezett fáradtság, gyengeség, 79 százaléknál fejfájás, 76 százaléknál hasi fájdalom, 61 százaléknál pedig izom- és ízületi fájdalom. Ugyancsak gyakoriak voltak az emésztőrendszeri panaszok és bőrproblémák.
Szomorú érdekesség, de a tanulmányban kihangsúlyozták a neuropszichiátriai tünetek megjelenésének veszélyét is. Mint azt a szakemberek aláhúzták, a gyerekek 61 százaléka küzdött koncentrálási nehézségekkel, 46 százalékuk nehezen tudott visszaemlékezni bizonyos információkra, 33 százalékuknak az információk megértésével volt gondjuk, míg 32 százalékuk kereste a szavakat beszéd közben. A megmagyarázhatatlan ingerlékenység szintén sok gyereket érintett.
Azt is fontos megjegyezni, hogy bár számos gyereknél a vírusfertőzés azonnali következménye volt a hosszú COVID, nemzetközi kutatások szerint bizonyos esetekben kimutatható egyfajta "szünet" az akut fertőzés és a hosszú COVID kezdete között, amikor az érintettek jobban érezték magukat. Az olasz tanulmányban egyébként azt is írják, hogy a hosszú COVID azokat a gyerekeket is érintheti, akik tünetmentesen vagy enyhe panaszokkal estek át a fertőzésen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hogyan segíthet a szülő és az iskola?
Ha úgy gondoljuk, gyermekünknél hosszú COVID áll fent, nagyon fontos, hogy igyekezzünk kímélni őt, megakadályozni, hogy túlhajtsa magát. Ez különösen igaz a sport tekintetében, úgy tűnik ugyanis, hogy a testmozgás ronthat az állapotán. Célszerű emellett körültekintően feljegyezni, milyen tünetek jelentkeznek nála, majd felkeresni egy szakembert, és beszámolni neki tapasztalatainkról, segítséget kérni tőle a folytatáshoz.
Az iskolába járással kapcsolatban a szülőnek mindenképpen figyelembe kell vennie, hogy mivel a hosszú COVID különféle fizikai tüneteket okozhat, a gyerekek állapotukból kifolyólag esetleg a szokásosnál kevesebbet tudnak majd bejárni. De nemcsak ez befolyásolhatja (negatívan) a tanulmányi eredményt, hanem az olyan neurokognitív hatások, mint például az információk megértésének zavara, a memória gyengesége és a beszéddel kapcsolatos gondok. Az iskoláknak ugyancsak érdemes lenne kiemelt figyelmet fordítaniuk az érintett gyerekekre: sokat segíthet például a személyre szabott órarend, amely magában foglalhatja a távoktatás vagy a napközbeni hosszabb pihenés lehetőségét. Szintén hasznos lenne, ha az iskolaorvosok, védőnők kapcsolatba lépnének a hosszú COVID-ban szenvedő gyerekek háziorvosával, és egyeztetnének egyebek mellett a fennálló tünetekről és azok iskolai teljesítményre gyakorolt hatásairól.
Ez is érdekelhet
Koronavírus: mikorra érhetjük el a nyájimmunitást? Olvassa el a részleteket korábbi cikkünkben .
