A globális mezőgazdaságnak takarmány, műtrágya és termények kellenek. Éppen ezeket fenyegeti az ukrajnai háború, hiszen Ukrajna és Oroszország is a világ legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszer-termelői közé tartizik. Noha az ukrán gazdák két-három héten belül megkezdhették volna a vetési szezont Ukrajnában, az orosz invázió mindent megváltoztatott. Az ukrán búzaimport a töredékére esett vissza, más gabonafélékből kiviteli tilalmat rendeltek el a háború kitörésének napján. A katonai műveletek miatt pedig nagy hiány lesz műtrágyából és üzemanyagból is. Békeidőben az összes ukrán gabonaexport és a legtöbb orosz export a Fekete-tenger északi partja mentén található terminálokon halad át, jelenleg azonban senki nem tudja, hogy mikor nyithatnak meg újra ezek a kikötők - írta a BBC .
Általános destabilizáció
Azért számít különösen nagy problémának a jelenlegi helyzet, mert a Közel-Keleten és Észak-Afrikában számos ország élelmiszer-ellátása fizikailag ezektől a szállítmányoktól függ. Ha a háború elhúzódik, az Egyiptomban, Tunéziában, Marokkóban, Pakisztánban és Indonéziában élő emberek millióit érintheti, és ennek messzire ható politikai következményei is lehetnek. Elég csak arra gondolni, hogy a 2011-es "arab tavasz" felkeléseinek, valamint a szíriai polgárháború egyik okaként is a helyi és az importált gabonahiányt emlegették - jegyzi meg a Financial Times, amelynek a szakértői általános destabilizációt jósolnak az élelmiszerhiány miatt ezekben a régiókban.
Azt mondják, minél tovább húzódik a háborúval fenyegető krízis, annál inkább mélyülnek a látens helyi válságok a Közel-Keleten, Afrikában és főként Észak-Afrikában. Így a néhány évvel ezelőtti közel-keleti menekülthullámnál sokkal veszélyesebb tragédia várható a térségben. Ez alapjaiban rengetheti meg a nyugati világot, akár az Európai Unió összeomlását is előre vetítheti - figyelmeztetnek az Európai Külpolitikai Kapcsolatok Tanácsának (ECFR) vezető elemzői.
Növekvő élelmiszerárak
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Miközben a fenti országok méregdrágán vagy sehogyan sem fognak tudni hozzájutni az orosz és ukrán gabonához, szakértők szerint biztosra vehető, hogy az elhúzódó háború nemcsak a helyi élelmiszertermelést, hanem a globális kereskedelmet is negatívan érinti a kieső kínálat miatt, és világszerte növelni fogja az élelmiszerárakat. Az áremelkedés a globális ellátási láncok szűkülése miatt szinte azonnal bekövetkezett például Olaszországban.
A mediterrán ország a belföldi gabonafogyasztás egyharmadát tudja megtermelni, a többit mostanáig hajókkal szállították Mariupol és Odessza kikötőjéből. Az ukrajnai háború kitörése óta a bolognai árutőzsdén a közönséges búzaliszt ára 12 százalékkal emelkedett, a kukoricáé pedig 14,5 százalékkal. Mivel nemcsak a liszt, hanem a közüzemi díjak, valamint a szállítási költségek is jelentősen emelkedtek, például a cukor ára egy év alatt ötven százalékkal nőtt Olaszországban, átlagosan 30 százalékos drágulás történt a tésztafélék és a kenyér esetében.
Magyarország közvetve érintett
Magyarország szerencsére önellátó alapvető gabonafélékből és olajos magvakból, így a hazai termelés kellő tartalékkal fedezi az élelmiszeripari, a takarmány, és az egyéb ipari felhasználást. Az agártárca közleménye szerint csupán a hazai élelmiszer-ellátást jelentősen nem befolyásoló kereskedelmet folytatunk Ukrajnával - lenmagot, cirokmagot, mézet és takarmányt importálunk -, ezért az ott kialakult háborús helyzet miatt ellátási nehézségekkel nem kell számolni.
A miniszter szerint a háború közvetett hatásaként számolni kell viszont a gabonafélék árának világpiaci emelkedésével, ami Magyarországra is begyűrűzhet. A hazai árak ugyanis a nemzetközi tőzsdei árakat követik, így valószínűleg a globális drágulás itthon is lejátszódik majd.
A műtrágyaárak már így is magasak voltak a megugró nagykereskedelmi gázárak miatt, de a háború miatt további zavarok keletkeztek az európai ellátási láncokban. Oroszország a világ legnagyobb műtrágyatermelője, és hatalmas mennyiségű tápanyagot, például káliumot és foszfátot is termel, amelyek a műtrágyák igen lényeges összetevői. Az európai piac különösen kitett az orosz műtrágyának, a kulcsfontosságú tápanyagok mintegy negyede Oroszországból származik.
Ez is érdekelhet
Kiemelendő továbbá, hogy a világ népességének fele a műtrágyáknak köszönhetően jut élelemhez, és ha ezt egyes növények esetében eltávolítják a földekről, a terméshozam 50 százalékkal csökkenhet. Mivel a napokban az orosz kormány felszólította a termelőket, hogy állítsák le a műtrágyaexportot, ez nagyobb költségeket fog jelenteni az európai gazdáknak és alacsonyabb terméshozamot. Ez pedig még magasabb élelmiszerárakat eredményezhet világszerte - írta a BBC .
