Amikor azon gondolkodunk, hogy miként lehetne megnyerni a klímaváltozás elleni küzdelmet, akkor a legtöbb ember az autók, a kamionok, illetve más, fosszilis üzemanyagot használó gépek által kibocsátott üvegházhatású gázok csökkentésére koncentrál. Bár ezekre az emissziós forrásokra egyértelműen figyelnünk kell, egy másik tényező jóval kevesebb figyelmet kap, mint amennyit kellene. Ez pedig arra vonatkozik, hogy mit eszünk - írja a vg.hu .
Bár a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés fontos eleme a klímaváltozásnak, egyelőre nincs napirenden az éghajlati szempontból fenntartható táplálkozás kérdése. Mikor az emberek kitörnek a szegénységből, egyre nagyobb lesz a keresletük a hús- és tejtermékek iránt. Ez a trend pedig súlyos következményekkel jár a mezőgazdaság ökológiai lábnyomával kapcsolatban. Az állatok több táplálékot fogyasztanak, mint amennyit előállítanak. A szarvasmarhák nagy mennyiségű, hőt visszatartó metánt bocsátanak ki. Továbbá a földterületek legelővé alakítása elképesztő mértékű szén-dioxid-kibocsátással jár együtt. Ha a marhahús- és tejipart egy országnak feleltetnénk meg, akkor az lenne a világ harmadik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátója, csupán az Egyesült Államok és Kína előzné meg.
A problémára azonban lenne megoldás: kevesebb húst és több gyümölcsöt, zöldséget kell enni. Már az is háromnegyedével csökkentené a világ mezőgazdasági területeit, ha a vörös húsok fogyasztását heti két alkalomra mérsékelnénk. Ma az állattenyésztés a Föld mezőgazdasági területeinek mintegy 80 százalékát használja fel, ám az előállított kalóriáknak csupán 18 százalékát termeli meg.
A legrosszabb, hogy az állattenyésztés egyben fenyegetést hordoz a vízellátásunkra is.
A Stockholmi Nemzetközi Vízügyi Intézet szerint 2050-re a világban elfogyhat az ivóvíz, ha az emberek nem csökkentik az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását napi kalóriaszükségletük csupán 5 százalékára. Az SU-Eatable Life projekt, az Európai Bizottság három évre szóló kezdeményezése annak bemutatását célozza, hogy a táplálkozási szokások megváltoztatásának jelentős ökológiai hatása lehet. Adatok bizonyítják, hogy kevesebb húsevéssel és kisebb mértékű élelmiszer-pazarlással az európai fogyasztók évi 2 millió köbméterrel csökkenthetik a vízfogyasztást, és évente mintegy 5300 tonnával mérsékelhetik a szén-dioxid-kibocsátást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit tehetünk, hogy támogassuk ezeket a törekvéseket?
Először is, több zöldséget és gabonát kellene fogyasztanunk, ami jót tenne a bolygónk egészségének meg a sajátunkénak is. Egy 2017-es francia tanulmány szerint a vegetáriánusok gyakran egészségesebbek, mint a húsevők, mivel változatosabb az étrendjük és kevesebb kalóriát fogyasztanak.
A BCFN kettős táplálkozási és környezeti piramisa szerint - amely magas tápértékű és a környezetet kevésbé károsító élelmiszereket javasol - a növényi alapú fehérjék a legjobbak. Valójában egy vegánok által dominált világban a mezőgazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátása 70 százalékkal lenne alacsonyabb a mostani szintnél.
