A Global Data kutatócég tavalyi jelentése szerint 2018 a veganizmus éve lesz : az előrejelzések szerint az élelmiszerek mellett a divat- és a kozmetikai cikkek körében is egyre nagyobb szeletet hasítanak majd ki a piacból a kegyetlenségmentes termékek. A veganizmus, azon belül is a növényi étrend tőlünk nyugatabbra már évek óta széles körben ismert táplálkozási forma, amelynek jótékony egészségügyi hatásait számos tanulmány vizsgálta már - ezzel szemben Magyarországon nemcsak a laikusok, de a legtöbb szakember (orvosok, dietetikusok) is szkeptikusan áll a témához.
Az első és eddig egyetlen, a növényi alapú étrendről szóló, tudományos minőségű közleményt a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézetében készítették, amely 2016-ban az Orvosi Hetilap hasábjain jelent meg. Természetesen ezen kívül is születtek már korábban magyar nyelven cikkek a növényi étrendről, ám egy sem volt tudományos minőségű. A tudományos minőség fokmérője ugyanis - a többi között -, hogy a folyóirat, amelyben leközlik, rendelkezik-e impaktfaktorral. (Az impaktfaktor a tudományos folyóiratok tudománymetriai mérőszáma, amely az egyes folyóiratok minőségét hivatott értékelni.) Az Orvosi Hetilap pedig a legnagyobb impaktfaktorú magyar nyelvű tudományos folyóirat - az itt megjelenő tanulmányok főként orvosoknak, szakembereknek szólnak.
A Pécsi Tudományegyetemen készült tanulmányban tisztán egészségügyi és tudományos oldalról közelítették meg a növényi alapú étrendet: nemzetközi kutatások figyelembevételével összegezték a betegségekre gyakorolt hatásait, valamint bemutatták a növényi alapú étrenddel kapcsolatos fehérje-, vitamin- és ásványi anyag-hiányt érintő tévhiteket és releváns tényeket.
A növényi alapú étrend tudományos megítéléséről a tanulmány első szerzőjével, Szabó Zoltán dietetikus és okleveles táplálkozástudományi szakemberrel, a PTE-ETK szakoktatójával beszélgettünk.
HáziPatika.com: Az önök által készített cikk az első magyar tanulmány a növényi alapú étrendről - hogyan jött a téma?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szabó Zoltán: Igazából a téma választott engem. A munkám része, hogy folyamatosan képezzem magam, a tudomány újabb és újabb ismereteit beépítsem a mindennapjaimba, azaz az oktatásba is. Ennek részeként talált meg a növényi alapú étrend. Első gondolataim nekem is hasonlóak voltak, mint bárkinek: szkeptikusan fogadtam a lehetőséget, hogy egy növényi alapú étrend lehet teljes értékű is, ráadásul úgy, hogy az egészségünket szolgálja. De aztán ahogy egyre több és több tanulmányt ismertem meg a témában, úgy oszlottak el a kételyeim is, és erősödött meg bennem, hogy a jól összeállított növényi alapú étrend gyakorlatilag minden oldalról hasznos lehet az ember egészségére. Ez az állásfoglalás nem tőlem származik, a világ legnagyobb dietetikus szervezete is kimondta
1.
HáziPatika.com: Ön is vegánnak vallja magát?
Sz.Z.: Igen, de fontos tudni, hogy a vegán életmód jóval több, mint a növényi étrend követése. Természetesen az utóbbi - a teljesen növényi alapú étrend - szerves részét képezi a vegán életmódnak is. Jómagam a táplálkozás oldaláról találtam rá a vegán életmódra, de nem közömbös számomra az állatok jóléte sem. Megismerve számos kutatási eredményt, nehéz elmenni amellett, hogy a nagyipari mezőgazdaság
2 vagy a halászat
3, hogyan is teszi tönkre a természeti környezetet. Úgy gondolom, hogy mindenki tehet ez ellen, és ez nagyon erősen motivál abban, hogy a vegán életmódot folytassam. Véleményem szerint ez egy olyan felelős döntés, amelyet bárki belátása és ismeretei szerint meghozhat. Persze, ettől még számos probléma vár megoldásra, de ha valami pozitívat megtehet az ember, akkor lehetőségeihez mérten a legjobb, ha meg is teszi.
HáziPatika.com: Nyugaton több egészségügyi szervezet évek óta foglalkozik a növényi étrenddel, amelyről többször is kijelentették már, hogy ha megfelelően van összeállítva, akkor teljesen egészséges az élet bármely szakaszában. Ezzel szemben nálunk az egészségügyi szervek részéről még elég erőteljes a növényi alapú étkezés elutasítása. Mi lehet az oka ennek az ellentmondásnak?
Sz.Z.: Mára számos nagy hírű és magas tudományos presztízsű szervezet (AND
4) (BDA
5) (AACE/ACE
5) belefoglalja az ajánlásaiba a növényi alapú étrendet. Nemcsak bizonyos betegségek megelőzésére elfogadott a növényi alapú étrend, hanem akár terápiás eszközként is hatékonyan alkalmazható. Számos randomizált klinikai vizsgálat
7,
8,
9,
10, epidemiológiai vizsgálat
11 és meta-analízis
12
,13 is felhívja a figyelmet a növényi alapú étrend hasznosságára.
Úgy gondolom, hogy a tudományos eredmények széles körű ismeretekké formálása a táplálkozástudomány egyik legfontosabb és legnehezebb feladata. Mára már olyan ismeretekkel rendelkezünk, amelyek 10-15 vagy akár 20 évvel ezelőtt még nem álltak rendelkezésünkre. Szakmailag egy hivatás akkor lehet hiteles, ha tudományos eredményekre támaszkodik, azokat akadémiai minőséggel megvitatja, és a leszűrt tanulságokat beépíti a gyakorlatba. Ez egy hosszadalmas folyamat. Számos kérdés tisztázatlan még az ember táplálkozásában, de a meglévő adatok alapján erősen feltételezhető, hogy a növényi alapú étrend az egészségünket szolgálja több szempontból is. Ugyanakkor érdemes elmondani, hogy pusztán attól, hogy valaki kizárólag növényi nyersanyagokat fogyaszt, még nem lesz egészséges a táplálkozása. A táplálkozástudományi ismeretek lehetőséget biztosítanak ma már arra, hogy egy jól összeállított növényi alapú étrend minden tekintetben kielégítő legyen az ember bármely életszakaszában.
HáziPatika.com: Miként lehet teljes értékű a növényi táplálkozás?
Sz.Z.: A gyakorlati megvalósítás szempontjából számos úton kivitelezhető a növényi alapú étrend. A szempontok közül jómagam a megfelelő energiabevitelt tartom a legfontosabb kérdésnek. Ezen kívül fontos a változatosság, a feldolgozott és finomított élelmiszerek háttérbe szorítása és a nyers vagy csak kevésbé feldolgozott élelmiszerek gyakori fogyasztása.
A friss gyümölcsök, zöldségek és a hüvelyesek hiányoznak leginkább a magyarok táplálkozásából. Utóbbi mellőzött élelmiszerek fogyasztása kapcsán sokszor elfelejtjük megemlíteni, hogy mennyire értékes élelmiszerekről is van szó. A világon vannak olyan helyek, ahol a lakosság élettartalma kiugróan magas
14 (Japán - Okinava, Olaszország - Szardínia, USA - Loma Linda stb
.). Ezen populációk tagjainak közös táplálkozási tényezője a babfélék magas fogyasztása, valamint hogy a táplálkozásból bevitt energia legnagyobb része összetett szénhidrátokból származik. A hüvelyesek relatíve olcsó élelmiszereknek számítanak, magas a rost- és a fehérjetartalmuk, valamint egyéb mikrotápanyagokban is gazdagok.
Az olajos magvak fogyasztása (diófélék) is rendkívül pozitív hatással van az egészségünkre
15, és napi szinten beépíthetőek a növényi alapú étrendbe is. A teljes kiőrlésű gabonák magas rosttartalma számos daganatos betegség kialakulásának esélyét képes csökkenteni
16. Ezeket az élelmiszereket változatos formában lehet ma már megtalálni a boltok polcain.
De azt sem szabad elfelejteni, hogy az egyéni állapotok és lehetőségek nagyban változtathatják bizonyos élelmiszercsoportok fogyasztását, így ha valaki már különböző betegségekkel küzd, mindig érdemes szakemberhez (orvos, dietetikus) fordulnia, mielőtt bármilyen táplálkozási változtatás mellett dönt.
HáziPatika.com: Érkeztek szakmai visszajelzések a tanulmányra?
Sz.Z.: Számos visszajelzés érkezett a tanulmány kapcsán. Kerestek egészségközpontok, orvosok és dietetikusok is. Láthatóan nagy az érdeklődés a tudományosan megalapozott vitára és ismereteink bővítésére a témában. A növényi alapú táplálkozás irányzata és a veganizmus évről-évre egyre nagyobb mértékben terjed világszerte
17. Számomra azonban fontos a mértéktartás is, bármely étrend tudományos megítéléséről legyen is szó. A növényi alapú étrend tudományos megközelítése és vizsgálata közel sem tekinthető lezártnak - a számos tudományos bizonyíték ellenére sem.
Azt is fontosnak tartom, hogy ha valaki a vegán vagy a növényi alapú táplálkozási formát választja, akkor az evidenciákon alapuló táplálkozási ajánlások birtokában, megfelelő szakmai segítséggel a legmegfelelőbb táplálkozási ajánlásokhoz juthasson. Ahogyan azt már említettem, mint minden étrendet, ezt is el lehet rontani. A tanulmány csak az első lépés arra vonatkozóan, hogy a "szürke zónából" (félreértelmezések, hiedelmek, félinformációk) kiemelje a növényi alapú étrendet, és bemutassa, hogy nem egy "hóbort" vagy "divatirányzat", amellyel sokszor találkozhatunk a táplálkozási trendek világában.
Itt kell elmondanom azt is, hogy sajnos sokan félreértelmezik az összefoglaló közlemény fő célját. Ez ugyan is az volt, hogy felhívja a figyelmet a növényi alapú étrendre, annak egészségügyi alkalmazhatóságára: bizonyos betegségek megelőzésére és kezelésére egyaránt.
HáziPatika.com: Kicsit utópisztikus kérdés: hogy látja a jövőt? Lehetséges, hogy egyszer az emberiség globálisan is átváltson a növényi étrendre?
Sz.Z.: Meglátásom szerint amikor a tudományos eredmények mennyisége és minősége elér egy "kritikus tömeget", jelentős változás következik be a közhiedelemben - de hogy ez mikor történik meg a növényi alapú étrend kapcsán, azt nem tudom. Gondoljunk arra, hogy manapság már senki nem vitatja a dohányzás káros egészségügyi hatásait. Ez azonban közel sem volt mindig így. Az 50-es években maguk az orvosok nyilatkoztak arról
18, hogy a "mértékletes" dohányzás egyáltalán nem káros.
A hagyományos "nyugati típusú" táplálkozás jelenleg hosszú távon mind az egyén egészsége szempontjából, mind a globális környezeti ára kapcsán fenntarthatatlan. A növényi alapú étrend jó alternatívája lehet a nem megfelelő étrendeknek. Ennek eldöntésére a bizakodásra okot adó tanulmányok mellett további vizsgálatokra van szükség hazánkban is.
Lábjegyzetek:
Ez is érdekelhet
Vol. 314, Issue 5800, pp. 787-790 4. Melina V, Craig W, Levin S, Position of the Academy of Nutrition and Dietetics: Vegetarian Diets. J Acad Nutr Diet 2016;116(12):1970-1980 5. BDA: A plant-based diet is based on foods derived from plants, including vegetables, wholegrains, legumes, nuts, seeds and fruits, with few or no animal products 6. Alan J. Garber et al.: CONSENSUS STATEMENT BY THE AMERICAN ASSOCIATION OF CLINICAL ENDOCRINOLOGISTS AND AMERICAN COLLEGE OF ENDOCRINOLOGY ON THE COMPREHENSIVE TYPE 2 DIABETES MANAGEMENT ALGORITHM - 2018 EXECUTIVE SUMMARY ENDOCRINE PRACTICE Vol 24 No. 1 January 2018 7. Ornish at al: Can lifestyle changes reverse coronary heart disease? Lancet 336;129-133 8. Esselstyn at al.: A way to reverse CAD? THE JOURNAL OF FAMILY PRACTICE JULY 2014 VOL 63, NO 7 9. Barnard, N. D., Scialli, A. R., Turner-McGrievy, G., et al.: The effects of a low-fat, plant-based dietary intervention on body weight, metabolism, and insulin sensitivity. Am. J. Med., 2005, 118(9), 991-997. 0. Hana Kahleova et al.: A Plant-Based Dietary Intervention Improves Beta-Cell Function and Insulin Resistance in Overweight Adults: A 16-Week Randomized Clinical Trial. Nutrients 2018, 10, 189; doi:10.3390 11. Orlich MJ, Singh PN, Sabaté J, et al. Vegetarian Dietary Patterns and Mortality in Adventist Health Study 2. JAMA internal medicine. 2013;173(13):1230-1238. doi:10.1001/jamainternmed.2013.6473. 12. Victoria Miller et al.: Fruit, vegetable, and legume intake, and cardiovascular disease and deaths in 18 countries (PURE): a prospective cohort study. Lancet 2017; 390: 2037-49 13. Vegetarian, vegan diets and multiple health outcomes: A systematic review with meta-analysis of observational studies. 14. Roundtable on Population Health Improvement; Board on Population Health and Public Health Practice; Institute of Medicine. 15. Ying Bao et al: Association of Nut Consumption with Total and Cause-Specific Mortality. N Engl J Med 2013; 369:2001-2011 16. Borneo R et al.: Whole grain cereals: functional components and health benefits. Food Funct. 2012 Feb;3(2):110-9 17. ' Plant-Based' Will Be The Hottest Food Trend Of 2018: Report 18. THE ADVERTISING OF CIGARETTES. JAMA. 1948;138(9):652-653
Legjobban: