A császármetszés utáni seb elfertőződése gyakoribb, mint gondolnánk: becslések szerint az újdonsült anyukák 3-15 százalékánál lép fel valamilyen szövődmény a gyógyuláskor. Ezek kialakulásáért jellemzően a sebbe jutó kórokozók a felelősek. A leggyakrabban a Staphylococcus aureus nevű baktérium talál utat a frissen műtött sebbe, ami nem meglepő, mivel ez a típusú baktérium gyakran megtalálható az egészséges emberek bőrén, de a Streptococcus és az Enterococcus baktériumtörzsek is könnyen okozhatnak galibát. A tünetek nem azonnal jelentkeznek, 4-7 nap is eltelhet, mire az anyukának feltűnik, hogy a seb nem a megszokott módon gyógyul.
A császármetszés után maradt vágás elfertőződése azért is különösen veszélyes, mert igen mély sebről beszélhetünk - ahogy azt korábbi cikkünkben is említettük, az orvosnak a bőrrel együtt 10 réteget is át kell vágnia, hogy elérje az újszülöttet -, vagyis egy esetleges fertőzés nem csupán a bőrt, de a mélyebben lévő szöveteket, sőt akár a nyirokrendszert is érintheti. Éppen ezért fontos, hogy már az első intő jeleknél orvoshoz forduljon a kismama.
Rajta kell tartani a szemünket
A frissen műtött anyuka kisbabája mellett egy nagyjából 12 centiméteres, vízszintes, összevarrott és leragasztott sebbel érkezik haza, ami a bikinivonal alatt helyezkedik el. A tapaszt az orvosi utasításoknak megfelelően általában 3 nap múlva szabad eltávolítani, majd körülbelül két hétig rendszeresen kell cserélni rajta a kötést. A higiéniai szabályok betartása mellett fontos, hogy a kötéscsere alkalmával alaposan szemügyre vegyük a vágást (még akkor is, ha ez nem feltétlenül kellemes látvány a számunkra), hiszen csak így szúrhatjuk ki időben a sebfertőződésre utaló jeleket.
A műtét utáni első napokban természetes, ha a seb duzzadt, hurkás, csomós, netán kemény; ez annak a jele, hogy a szervezet megkezdte a sérült szövetek regenerációját. Ne lepődjünk meg, ha a vágás körül véraláfutás (hematóma) alakul ki, ez is normális, elvégre a nem túl széles vágáson keresztül emelték ki a kisbabát, a bőr feszítése, nyúzása közben pedig könnyen elpattanhatnak a bőrfelszín alatt futó erek.
A seb körüli bőrfelület megtisztítása után alaposan vizsgáljuk meg a vágást, lefertőtlenített kézzel óvatosan érintsük meg és figyeljük meg, hogyan változott a külseje, formája, színe, hőmérséklete. Teljesen rendben van, ha a friss seb élénk vörös színű, az árnyalata a gyógyulás közben fokozatosan halványodik majd. Ám ha a seb körüli bőr meleg, duzzadt és piros, nyomásra érzékeny, az már a gyulladás jele. Szintén nem jelent jót, ha a vágás mérete megváltozik, eldeformálódik, átlátszó vagy sárgás, véres, kellemetlen szagú váladék ürül belőle. Ilyenkor azonnal forduljunk orvoshoz éppúgy, mint amikor a varratok mentén a seb részben vagy egészben szétnyílik. Az is felülfertőződésre utaló jel, ha az anyuka a bőrtünetek mellett lázat, hidegrázást, verejtékezést, étvágytalanságot, levertséget, izomfájdalmakat vagy dekoncentrációt tapasztal, ez esetben is sürgősen orvosi segítséget kell kérni.
A felszín alatt is adódhat probléma
A császármetszések egyik legalattomosabb velejárója, hogy akkor sem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, hogy megúsztuk a sebgyógyulási zavarokat, ha látszólag minden rendben van a vágással. Ahogy azt már korábban is említettük, a beavatkozás során számos réteget átvágnak, ezeknek mind be kell gyógyulniuk ahhoz, hogy kimondhassuk: a kismama felépült a beavatkozás után. Vagyis hiába tűnik úgy, hogy a bőr összeforrt és szépen gyógyul, a mélyebben lévő szövetek gyógyulásakor még felléphetnek komplikációk. Ezek az úgynevezett hasűri összenövések, amelyeket a kollagénrostok túlburjánzása okoz. Kívülről majdhogynem teljesen láthatatlanok, és az ultrahang sem képes kimutatni őket, ám hosszú távon számos panaszt okozhatnak attól függően, hogy mekkora kiterjedésűek, és érintik-e valamelyik belső szervet.
Az összenövések akár hetekig is tünetmentesek lehetnek, később az esetleges emésztési panaszok, vizelettartási problémák, menstruációs zavarok, a megváltozott testtartás, a túlérzékeny bőr és az ismeretlen eredetű krónikus fájdalom hívhatják fel rá a figyelmet. Az érintett anyukák gyakran panaszkodnak arra, hogy a hegük érzékenyen, fájdalmasan reagál az időjárási változásokra, egyeseknél szex közben jelentkező kellemetlen érzés, másoknál későbbi gyermekvállalás sikertelensége nyomán derül fény az összenövésekre. A viszketésre is érdemes odafigyelni. A műtét utáni egy-két hétben teljesen normális, ha a gyógyulófélben lévő seb viszket, ám ha az érzés később is fennáll, az az új kutatások szerint akár az összenövések jele is lehet.
Számoljunk a hajlamosító tényezőkkel
A higiéniai előírások betartása sajnos önmagában még nem garantálja, hogy elkerüljük a sebfertőződést . Számos olyan tényező adódhat ugyanis, amelyek növelhetik a fertőzések rizikóját. Ilyen például a (terhességi) cukorbetegség, amely hozzájárul a romló vérkeringéshez, ezzel jelentősen hátráltatva a sebgyógyulás folyamatát, de megfigyelések szerint az ikerterhesség, a nagy (16,6 centiméternél hosszabb) bemetszés, az elhúzódó (38 percnél tovább tartó) műtét, a sürgősségi beavatkozás és a többedik alkalommal elvégzett császármetszés is növeli a seb elfertőződésének kockázatát.
Fontos továbbá kiemelni a túlsúlyt is, amely több szempontból is veszélybe sodorja a császáros anyukák zavartalan regenerálódását. A zsírtöbblet miatt fennálló hormonális állapot és a szénhidrát-anyagcsere zavara egyaránt lassítja a sebgyógyulási folyamatokat, a zsírpárnák miatt nehézkesebb lehet tisztán tartani a műtéti sebet, valamint az elhízott kismamáknál a hegszétválás kockázata is nagyobb. Éppen ezért az orvosok azt javasolják, hogy még a teherbe esés előtt érdemes megszabadulni a felesleges kilóktól, ezzel az anya és a baba egészségügyi rizikóit egyaránt mérsékelni lehet.
Ugyancsak fokozhatják a seb elfertőződésének kockázatát a következők:
- hematóma (véraláfutás) kialakulása a vágás körül,
- a magzatvíz bakteriális elfertőződése,
- epidurális érzéstelenítés,
- vérátömlesztés,
- méhrepedés,
- terhesség alatti dohányzás.