A világ 246 leghosszabb folyójának alig egyharmada szabályozatlan, több mint 60 százalékuk szabad folyását gátak, vízerőművek vagy víztározók akadályozzák - állapította meg a napokban publikált jelentés. Az elemzés elkészítésében világszerte ismert kutatóintézetek és szervezetek 34 kutatója vett részt, akik munkájuk során 12 millió kilométernyi vízfolyást vizsgáltak meg.
Miért fontosak a szabályozatlan folyók?
A szabad folyású folyók nemcsak a természeti környezet állapotának megőrzése miatt jelentősek, hanem a társadalom számára nyújtott szolgáltatásaik miatt is. Az egészséges vízfolyásoknak ugyanis sok országban fontos szerepük van a népesség élelmiszer-ellátásában. Egyes a folyók és ártereik az aszály és az árhullámok esetén nyújtanak segítséget, de a folyókhoz kötődő fajok és élőhelyek megóvása szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A még szabályozatlan folyók megőrzése és a gátépítések féken tartása a Föld egésze szempontjából kiemelkedő jelentőségű - hangsúlyozza közleményében a WWF.
Ilyen a helyzet Magyarországon
Magyarország és a Kárpát-medence folyói között sok olyat találni, amelyeken nincs gát vagy vízerőmű, ennek ellenére mégsem tekinthetők szabályozatlannak. A 19-20. században ugyanis nagyon sok mellékágat és holtágat levágtak a folyókról, és több tízezer hektár ártér került az árvízvédelmi töltéseken kívülre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Magyarországon lehetőség lenne az árterek visszacsatolására a Tisza mentén, vagy a mellékágak visszacsatolására a Duna vagy a Dráva mellett. A WWF szerint ezt a felelősséget vállalni kell, és a lehetőségeket kihasználva el kell kezdeni a folyók helyreállítását . A folyókra kockázatokat jelentő fejlesztéseket pedig fokozatosan el kellene hagyni.
