Megszokott, hogy az embert érő külső környezeti hatásokat a levegőből, vízből, talajból vett minták alapján értékelik. A különböző káros anyagok azonban a szervezetben is felhalmozódhatnak, de ezek kutatására korábban kevesebb figyelmet fordítottak. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) ezért kapcsolódott be az EU ún. szervezetbe jutott kémiai anyagok illetve lebomlási termékeik mennyiségét. Az eredmények alapján elemzik, hogy a kémiai hatások milyen kockázatot jelenthetnek az egészségre. A folyamat segíthet eldönteni, hogy az emberi szervezetet érő környezeti hatások szintje még elfogadható-e vagy beavatkozásra van szükség.
Négyezer embert vizsgáltak
A most lezárult kutatás során 17 európai országban végeztek összehangolt kutatást azonos módszerekkel és azonos forgatókönyv alapján. Ez biztosította, hogy az eredmények összehasonlíthatók legyenek. A vizsgálatsorozat eredményét a közelmúltban tették közzé.
Közel kétezer 6-11 éves korú gyermektől és édesanyjuktól vettek haj- és vizeletmintát, vagyis összesen négyezer főtől. A levegőből, a vízből, az élelmiszerekből és fogyasztási cikkekből, illetve az életmódból származó veszélyes kémiai anyagok szintje nagy különbséget mutatott attól függően, hogy a vizsgált emberek hol élnek Európában.
Jó magyar eredmények
Hazánkban összesen 120 gyermek és édesanya mintáját elemezték. A kutatásban résztvevő 17 európai ország közül Magyarországon volt a legalacsonyabb a haj higanytartalma. A kadmium esetében már árnyaltabb képet kaptak: az édesanyák vizeletmintájában alacsonyabb, a gyermekekében azonban az átlagnál magasabb, de a nemzetközi irányértékeknél lényegesen alacsonyabb értékeket mértek.
Szintén meghaladta az átlagot a mintákban a számos termékben lágyító- vagy oldószerként használt ftalátok anyagcseretermékeinek koncentrációja, de ezek is lényegesen alatta maradtak a nemzetközi irányértékeknek. Az anyák és a gyermekek vizeletmintájának átlagos kotinin (a nikotin lebomlási terméke) tartalma magasabb volt az európai átlagnál.