Az átfogó inflációs mutató az augusztusi éves indexhez képest 4,5 százalékponttal emelkedett, az éves maginfláció 20,7 százalékos volt, ami 1,7 százalékponttal magasabb az előző havinál. Az infláció 4,5 százalékpontos szeptemberi emelkedésének mintegy 85 százalékát egyébként két termékkör adja: a szabályozott árak 2,8 százalékponttal, az élelmiszerek 1,0 százalékponttal járultak hozzá a fogyasztóiár-index gyorsulásához.
A szabályozott árú termékek és szolgáltatások árai augusztushoz képest 22,4 százalékkal emelkedtek, így a termékkör éves árváltozása 24,2 százalék. A jelentős emelkedés döntő része a lakossági rezsiárak módosításához kapcsolódik (gáz és áram árak), ugyanakkor a tankönyvek, az iskolai, az óvodai, bölcsődei étkezés, illetve a parkolási díjak is drágultak.
Az aszály (is) felelős az áremelkedésért
Az élelmiszerek inflációja 38,6 százalékra emelkedett, augusztushoz képest az élelmiszerek árai 3,8 százalékkal nőttek. A feldolgozatlan élelmiszerek esetében az áremelkedés széles körben jellemző volt, amit részben az Európát sújtó aszály magyarázhatott. A feldolgozott élelmiszerek körében az árak növekedése elsősorban a tej, a tejtermékek és a kenyér árváltozásához kapcsolódott – állapította meg az MNB.
A maginfláció előző hónaphoz képest mutatott 1,7 százalékpontnyi növekedéséhez legnagyobb mértékben – 0,9 százalékponttal – a feldolgozott élelmiszerek járultak hozzá. Az üzemanyagok és a szabályozott árak nélkül számított kosár havi árváltozása 1,7 százalék volt, azaz mérséklődött augusztus óta, de továbbra is jelentősen meghaladja az elmúlt évek átlagát.
Ez is érdekelhet
A piaci folyamatokat jobban tükröző, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított maginfláció havi emelkedése 1,1 százalékra mérséklődött az augusztusi 1,7 százalékos átárazást követően, vagyis ennél a termékcsoportnál az inflációs folyamatok csökkenése tapasztalható – hívta fel a figyelmet elemzésében a jegybank.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: