A koronavírus-járvány kitörésekor sok egyéb mellett az is kérdéses volt, hogy pontosan milyen típusú vírussal van dolgunk. Hogy a SARS-CoV-2 - amiről eleinte úgy tűnt, hogy egyszerű légúti megbetegedést okoz - milyen könnyen és gyorsan terjed, hogyan mutálódik, és az új variánsok mennyivel lesznek fertőzőképesebbek és ellenállóbbak, mint a 2019 végén Vuhanban felbukkant, pandémiát okozó változat.
Azóta már tudjuk, hogy az elmúlt másfél évben négy aggodalomra okot adó vírusmutáció is felbukkant. Az Egészségügyi Világszervezet besorolása szerint az alfa változat (B. 1.1.7, vagyis a brit variáns), amelyet először az Egyesült Királyságban azonosítottak, és a delta (B.1.617.2), amelyet Indiában mutattak ki, különösen nagy ugrást hajtott végre az átviteli képességüket illetően. Utóbbi felel például a megbetegedések több mint 90 százalékáért az Egyesült Királyságban. Ahogy a béta ( dél-afrikai , B-1.351) és a gamma (brazil, P.1) változat is jóval fertőzőképesebb, mint az eredeti, vuhani.
Ezek ismeretében jogos az aggodalom, hogy vajon mire számíthatunk a közeljövőben. Hogy az újonnan felbukkanó koronavírus-változatok mennyivel lesznek fertőzőképesebbek, és kellően hatékonyan védenek-e majd ellenük az oltások. Hogy vajon létezik-e egy felső határ a fertőzőképességet illetően, és ha igen, hol? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkozott elismert virológusokat megszólaltató cikkében a bbc.com.
Kutatók szerint az a legvalószínűbb, hogy az új koronavírus közvetítő állatfajokon keresztül - ebben a denevérek is érintettek - "ugorhatott át" az emberre, ám az első, humán megbetegedéseket okozó változat csak a kezdet volt. "Amikor a vírusok átugranak az emberre, nagyon ritkán tökéletesek. Első körben beilleszkednek és jól érzik magukat" - magyarázta a BBC-nek Wendy Barclay professzor, az Imperial College London virológusa. Ezután kezdenek alakulni, mutálódni. Mint mondta, egyes vírusok - például az influenza - átugranak az emberre, majd terjedésük felgyorsul.
Meddig tart ez a folyamat?
A különféle vírusok terjedési képességét úgy lehet a legegyszerűbben összehasonlítani, ha megnézzük a szaporodási rátájukat (R0), ami azt jelzi, hogy egy fertőzött átlagosan hány másiknak adhatja tovább a vírust alapesetben, vagyis ha senki sem immunis rá, és senki nem védekezik a fertőzés ellen. Az Imperial College London járványmodellezéssel is foglalkozó virológusai szerint ez a mérőszám a vuhani változat esetében 2,4-2,6 között alakult, az európai első hullámban megbetegedést okozó változatnál 3 volt, az alfa esetében 4-5, a deltánál pedig akár 5-8 is lehet, ami a szakemberek szerint különösen aggasztó.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Ez a vírus nagyon meglepett minket, mert túlmutat mindenen, amitől korábban tartottunk" - mondta Aris Katzourakis, az Oxfordi Egyetem munkatársa. Véleménye szerint már önmagában az a tény, hogy 18 hónap alatt két olyan variáns is elterjedt, amelyek egyenként 50 százalékkal fertőzőképesebbek, jelzi, hogy a vírus gyorsan változik és alkalmazkodik. Mint mondta, nehéz megtippelni, hogy az új koronavírus esetében meddig kúszhat fel az R0 a következő években, de elképzelhetőnek tartja, hogy az eztán felbukkanó egyes változatok átviteli képessége drasztikusan megugrik. Hasonlóan vélekedett Wendy Barclay professzor is, aki utalt rá, hogy a villámgyorsan járványt generáló, ám a fertőzés vagy védőoltás után élethosszig tartó védettséget adó kanyarónál a reprodukciós ráta például 14 és 30 között alakulhat. Vagyis a SARS-CoV-2 vírusnak még van hova fejlődnie.
Milyen "trükköket" vet be a vírus, hogy könnyebben tudjon terjedni?
- tovább marad a levegőben
- alkalmazkodik, hogy hatékonyabban meg tudja nyitni az utat a sejtek felé
- a vírusterhelés növelése lehetővé teszi, hogy a betegek több vírusrészecskét adjanak ki magukból, az egészséges emberek pedig több vírusrészecskét lélegezhessenek be
- megváltoztathatja, hogy a fertőzés melyik szakaszában terjed át másik emberre.
Az alfa változat például többek között azzal válhatott fertőzőképesebbé, hogy gyorsan "át tudott osonni" az immunrendszerünket riasztó, sejtjeink által kibocsátott interferonválaszon. A virológusok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez még nem jelenti azt, hogy mire eljutunk az omega-változatig, egy megállíthatatlan fenevaddal lesz dolgunk. "Vannak határok, és nincs olyan vírus, amelyben a mutációk minden rossz kombinációja megtalálható lenne" - mutatott rá Katzourakis, aki szerint ahhoz, hogy a vírus egy bizonyos tulajdonságán javítani tudjon, gyakran más tulajdonságain ront. "Jelen esetben akadályt gördíthet elé a globális oltási kampány, amelyet le kell küzdenie, és ami egy másik evolúciós irányba szoríthatja. Könnyen lehet, hogy a koronavírus bizonyos változásai, amelyek révén jobban el tudja kerülni a vakcinák kiváltotta immunvédelmet, végül veszélyeztetik majd a terjedési képességét" - latolgatta Katzourakis.
Szerinte jó példa erre a béta változat - ez egy E484K nevű mutációt is hordoz, ami segít a vírusnak kikerülni az immunvédelmet -, amelynek még nem sikerült dominánssá válnia. A delta azonban az eddigi vizsgálatok alapján olyan mutációkat hordozhat, amelyek a terjedését és az immunválasz részleges kikerülését is megkönnyíthetik.
Új koronavíruson innen és túl
"Most egy igazán érdekes, köztes és némileg kiszámíthatatlan fázisban vagyunk, ezért nehéz megjósolni, mi lesz a helyzet egy év múlva" - mondta Wendy Barclay. A különféle vírusok ugyanis más úton-módon biztosítják maguknak a túlélést: például a már említett kanyaró robbanásszerűen terjed, de mivel élethosszig tartó védettséget ad, "rákényszerül", hogy olyan gazdaszervezetet találjon magának, ami még érintetlen. Ezzel szemben az influenzavírusnak - aminek egy körül alakul a szaporodási rátája - folyamatosan mutálódnia kell, hogy kijátszhassa az évente kifejlesztett védőoltásokat kiváltotta immunitást.
A delta változat veszélyei
Az Imperial College London oldalán Neil Ferguson, az MRC Globális Fertőző Betegségelemző Központjának igazgatója hangot adott félelmének, miszerint a delta-változat jelentős harmadik hullámot okozhat az Egyesült Királyságban, ahol a fertőzöttek száma az utóbbi hetekben exponenciálisan nőtt. Feltételezések szerint ez a változat 30-100 százalékkal fertőzőképesebb lehet, mint az alfa, ami Magyarországon a harmadik hullámban olyan sok megbetegedést és halálesetet okozott. A szigetországbeli harmadik hullám nagysága szakértők szerint többek között attól függ majd, hogy a vakcinák mennyire bizonyulnak hatékonynak e variáns ellen, és mennyire óvják majd meg az oltottakat a kórházi kezelést igénylő súlyos megbetegedéstől és az elhalálozástól.
Ferguson véleménye szerint a halálesetek száma valószínűleg alacsonyabb lesz a vakcinák védőhatásának köszönhetően, a kórházi kezelésre szorulók állapota pedig általánosságban enyhébb lehet, de a nagyszámú megbetegedés miatt a helyzet még így is aggasztóvá válhat. Nagy-Britanniában egyébként a lakosság körülbelül 60 százalékát már beoltották , a jelenlegi megbetegedések 90 százalékáért viszont a delta-variáns felel.
Ahogy arról az angliai népegészségügyi szolgálat, a Public Health England adatait idézve a Guardian írt, a delta-változat okozta megbetegedések száma 4,5 és 11,5 naponként duplázódik a szigetországban, régiótól függően. Február eleje és június eleje között az igazoltan delta-variánstól megbetegedők 18 százaléka volt teljesen oltott, és a delta-variáns miatt kórházi kezelésre szorulók több mint 10 százaléka túl volt már mindkét oltásán.
