A 32 éves Donna Molina negyedik terhessége alatt végig rosszullétekkel küzdött és szinte mindennap hányt is. Egészen addig azt gondolta, ennél nem lehet rosszabb, míg március végén egy hétig tartó fejfájást, orrdugulást követően arra ébredt, hogy elvesztette a szaglását és ízérzékelését. Rögtön tudta, hogy baj van. A teszt pedig beigazolta a gyanút, elkapta a koronavírust (SARS-CoV-2). Állapota gyorsan romlott, 39,4 °C-os lázzal vitték a Hackensack klinikára New Jersey-ben, azonnal intubálták és 11 napra indukált kómába helyezték.
"Elfelejtettem, hogy terhes voltam"
"Amikor felébredtem, nagyon zavart voltam. Elfelejtettem, hogy terhes voltam, és nem tudtam, melyik kórházban vagyok" - nyilatkozta a Healthline.com -nak Donna, akinek később a kórház pszichiátere magyarázta el, hogy a 30. héten életmentő császármetszéssel hozta világra lányát. Másnap láthatta először az akkor még csak 1,36 kilós Harley-t, az újszülött intenzív osztályon, videócseten keresztül, és egészen május 7-ig kellett várnia arra, hogy a karjaiban tarthassa, a gyermek születése után immár több mint egy hónappal. Fel kellett ugyanis épülnie a betegség szövődményeiből, illetve kisbabája érdekében két negatív COVID-tesztet is produkálnia kellett. Mindezek ellenére Donna szerencsésnek érzi magát, mivel - mint mondja - nagyon sok támogatást kapott a kórházi személyzettől.
Ez egyébként egy friss tanulmány szerint nem ez a jellemző, sőt, a pandémia alatt szülő nők 61 százaléka érezte úgy, hogy nem kapott elegendő támogatást a kórházban. És ez csak egy dolog, ami a szülés körül megváltozott idén, főképp azok számára, akiket terhességük alatt COVID-19-cel diagnosztizáltak.
Magányos babavárás és szülés
A koronavírus okozta COVID-19-cel kapcsolatos bizonytalanságok, az egészségügyi hatóságok következetes útmutatásának hiánya miatt több kórház és egészségügyi ellátó igyekezett saját stratégiát kidolgozni, hogy megvédje dolgozóit és betegeit. Több helyütt például már nem kísérhették el partnereik a kismamákat a terhesgondozásra, sőt akadt, ahol azt is megtiltották, hogy a szülő nő mellett legyen párja, dúlája vagy bárki, aki korábban - normál körülmények között - támogatást adhatott volna.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sok nő maradt egyedül, támogatás nélkül idén a terhessége alatt - mondta Dr. Jennifer Conti, a San Francisco-öböl térségében praktizáló szülész-nőgyógyász, hozzátéve, a hagyományos támogató környezet minden elemét lerombolták. "Még azokat az embereket sem hívhatta segítségül a kismama szülés után, akik normál esetben vele lettek volna, mivel olyan szigorú szabályok voltak az utazással és az otthon maradással kapcsolatban" - magyarázta a szakember.
És hogy milyen volt mindezt átélni? Arról Kate Glaser beszélt a Healthline-nak. A 32 éves, New York államban élő háromgyerekes édesanyának nemcsak a pandémia miatti izoláció okozta magánnyal kellett megküzdenie terhessége és szülése alatt, hanem a COVID-19-cel is.
Kate terhessége 39. hetében bizonyult koronavírus-pozitívnak, így onnantól már nem mehetett személyesen vizsgálatokra, ágynyugalomra ítélték otthonában, és természetesen karanténban kellett lennie. Úgy fogalmazott, tízszer rosszabb volt betegsége, mint egy influenza. "Nagyon elszigeteltnek éreztem magam, és azon aggódtam, vajon beengedik-e majd velem a férjemet a szülőszobára" - mondta. Végül maszkban adott életet Isla nevű, egészséges kislányának, férjével az oldalán, úgy, hogy még akkor is COVID-pozitív volt.
Az anya bűntudata és mentális problémái
Ha mindez nem lenne elég, a pandémia alatt mind több kismama küzd mentális problémákkal. Egy friss kutatás szerint, melyben 885 nőt kérdeztek meg szülés után a kórházakban március és július között, 34 százalékuk tapasztalt szorongást, szemben a pandémia előtti 20 százalékos átlaggal. Ugyanígy nőtt a depresszió aránya is a korábbi 13 százalékról 19 százalékra.
"Nem tudják, mi történik majd, amikor bekerülnek a kórházba, vagy hogy küldhetik-e napközibe a gyerekeiket. Sok család pedig még anyagi bizonytalansággal is kénytelen megküzdeni, hiszen rengetegen veszítik el állásukat a koronavírus-járvány miatt" - magyarázza Dr. Lisa Wynn, a Coloradói UCHealth Highlands Ranch Hospital szülés-nőgyógyásza. "Próbálunk proaktívan segíteni betegeinknek a pandémia okozta stressz kezelésében" - mondta, hozzátéve, ha mindez nem lenne elég, akkor még ehhez társul az anya bűntudata, amikor kiderül, hogy elkapta a vírust és megbetegedett.
"Amikor megmondták, hogy COVID-pozitív vagyok, lerogytam egy székre és zokogtam" - idézi fel a pillanatot Kate Glaser. Bár a nő mindent megtett a fertőzés elkerülése érdekében - maszkot viselt, kézfertőtlenítőt használt, kerülte az összejöveteleket -, mégis "hihetetlenül bűnösnek" érezte magát azért, mert megbetegedett, és ezzel veszélybe sodorta kisbabáját. A bűntudata pedig csak tovább nőt, amikor a karantén miatt nem láthatta el 3 éves ikreit. Összefacsarodott a szíve, amikor azt látta a szülés után, hogy a nővérek pálcát dugnak újszülöttje orrába, hogy mintát vegyenek a teszteléshez. Ráadásul nem is ölelhette magához a kicsit, mert még beteg volt.
A Healthline cikkében idézett nők, Kate és Donna egyaránt a járvány korai szakaszában fertőződtek meg és szültek, amikor még szinte senki sem tudta, hogy milyen hatása lesz a COVID-19-nek a terhességre vagy a születendő gyermekekre. Azóta egy kutatás bizonyította, hogy a legtöbb, terhessége utolsó szakaszában megfertőződött nő gyermeke legkésőbb 6-8 hetes korára egészséges lesz és jól van. Mindez némi megnyugvást adhat azoknak, akik még gyermekük, gyermekeik születése előtt állnak.
Javuló körülmények
Most, hogy a kutatók már jobban értik a koronavírus okozta COVID-19-cet, illetve azt is, hogyan terjed a SARS-CoV-2, több kórház is lazított az eddigi szigoron és megengedi, hogy legalább egy ember ott lehessen a kismama mellett a szülésnél, amennyiben betartja a járványügyi előírásokat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) emellett biztatja a COVID-19-ben szenvedő kismamákat, ha tudják, szoptassák gyermekeiket, nyugodtan legyenek velük egy szobában, és a bőrkontaktustól se féljenek. Mindezek az új ajánlások és szabályok megnyugvást adhatnak a várandósoknak, az orvosok szerint azonban van még mit fejleszteni, javítani.
"Csodálatos lenne, ha a kórházak rászánnák a pénzt arra, hogy legyen házon belül egy olyan dúlájuk, akit rendszeresen tesztelnek, és aki megfelelő segítséget tud nyújtani a kismamáknak ezekben a nehéz időkben" - javasolja Conti. Addig is azonban, míg helyreáll a rend, a hasonló helyzetben lévők a közösségi média segítségével kapaszkodnak össze.
Jó példa erre Kate Glaser története, aki, miután megosztotta COVID-os terhességi és szülési élményeit, üzenetek tucatjait kapta a világ minden pontjáról olyan nőktől, akik ugyanazon mennek keresztül, mint egykor ő. "Segítettem nekik az útjuk során. A legtöbben csak azt szerették volna tudni, hogy van-e remény ennek az egésznek a végén" - így az asszony, aki szerint bármilyen nehezek is voltak a betegség fizikai tünetei, az érzelmiek túltettek rajtuk. "Fontos az olyan emberek támogatása, akik már keresztülmentek ezen" - szögezte le az édesanya.
Elképesztően kalandos élete után a koronavírust is túlélte a 100 éves asszony - ha kíváncsi a részletekre, kattintson társportálunk, az nlc.hu cikkére .
