Egy ideje már a vakcinafejlesztőket, a szakértőket és a közvéleményt is foglalkoztatja a kérdés, mi történik, ha keverjük a különböző koronavírus elleni vakcinákat . Mondjuk, az első beadott dózis egy vektorvakcina, a második pedig valamelyik mRNS-alapú oltóanyag. Erre eddig nem volt lehetőség, sőt, szakértők a mai napig óva intenek az oltóanyagok keverésétől, mert jelenleg semmiféle tudományos ismeret, tapasztalat nincs róla, miképp reagál az immunrendszer, és hogyan alakul az immunvédelem két teljesen eltérő technológiával gyártott koronavírus elleni oltóanyag beadása után.
Arra ugyan volt már példa, hogy valaki tévedésből kétféle oltóanyagot kapott - lapértesülések szerint egy szerb férfit az első adag Pfizer-BioNTech-vakcina után Sinopharm -mal oltottak, majd azonnal kórházba is szállítottak -, de arra, hogy szándékosan keverték volna a koronavírus elleni vakcinákat, eddig nem.
Merész lépés lenne ...
De lehet, hogy ez sincs messze, ugyanis ahogy a 444.hu a francia egészségügyi hatóságok közlését idézve megírta , Franciaországban az AstraZeneca oltóanyaga iránti bizalmatlanság miatt az 55 év alattiaknak nem adják be a második adag AstraZeneca-vakcinát. Helyette - a tervek szerint - Pfizer-BioNTech, vagy Moderna-oltást kaphat több mint 530 ezer ember. Hogy ez valóban jó ötlet-e, arról egyelőre csak találgatni lehet.
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) legfrissebb irányelvei szerint - az erre vonatkozó adatok hiánya miatt - mindenesetre a COVID-19 -vakcinákat nem szabad keverni, kivéve, ha kivételes helyzet áll fenn. Például a második dózis beadásakor oltóanyaghiány lép fel. A szakértők szerint indokolt az óvatosság, úgy vélik, csak a részletes és átfogó kutatási eredményekből fogunk majd többet tudni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A lehetőségeket már vizsgálják
Az Egyesült Királyságban a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) jóvoltából már folynak a kutatások, amelyek két különböző oltóanyag kombinálásának lehetőségeit és hatásait vizsgálják - írja témával foglalkozó cikkében a healthline.com. A közel egy éves kísérlet célja, hogy kiderítsék, hogyan reagál immunrendszerünk arra, ha egy bizonyos oltással megalapozzák a koronavírus elleni immunvédelmet, majd erre egy másfajta vakcinával erősítenek rá. Hogy vajon a vakcinák kombinálása növelheti, vagy csökkentheti az általános hatékonyságot. Ez egyébként a már felhasználásra engedélyezett és humán klinikai vizsgálatok során jól teljesítő oltóanyagok, mint a Pfizer-BioNTech-, a Moderna-, az AstraZeneca- és a Johnson & Johnson-vakcina esetében is bizonytalan az egyre gyorsan terjedő és agresszívebb vírusvariánsok esetében.
A kutatók arra is kíváncsiak, milyen erős immunválaszt generál, ha a két dózis beadása között az ajánlottnál rövidebb, vagy hosszabb idő telik el, illetve ha változatnak az adagoláson. Az is kérdés, milyen mellékhatásokkal járhat két oltóanyag kombinálása. A britek első körben a Pfizer-BioNTech és AstraZeneca-párost vizsgálják, de ahogy idővel egyre több vakcinát engedélyeznek majd az Egyesült Királyságban, úgy azokra is kiterjeszthetik az úgynevezett Com-COV vizsgálatot. Amivel végül arra is választ adhat, hogy lehet-e gyorsítani a globális vakcinációt azzal, ha az éppen rendelkezésre álló oltóanyagokat keverik. (Közben Oroszországban már a Szputnyik V és az AstraZeneca-vakcina kombinálását tesztelik.)
Nem először próbálkoznak a vakcinák keverésével
Ezt a megoldást alkalmazzák például a Streptococcus pneumoniae baktérium okozta súlyos tüdőgyulladás, véráramfertőzés, gennyes agyhártyagyulladás elleni még hatásosabb védekezéshez is. "Két különböző típusú pneumococcus-vakcina létezik, amelyeknek különböző a hatásmechanizmusa is. Mivel egyes esetekben az egyik típusú oltás növelheti a másik hatékonyságát, bizonyos helyzetekben javasoljuk ezek egymás utáni beadását" - magyarázta a healthline-com-nak Dana Mazo epidemiológus, a New York-i Mount Sinai Kórház professzora. Azt is érdemes tudni, hogy amikor új oltást engedélyeznek, - azt jó esetben - a már korábban ajánlott oltásokkal együtt is tesztelték.
A Pfizer-BioNTech - és az AstraZeneca-vakcina párosítása mindazonáltal számos kérdést vet fel. Egyrészt, mert különböző technológiával készülnek, másrészt, mert mindkettő "friss" oltás. A Pfizer-BioNTech-vakcina modern, mRNS-alapú, vagyis lipid nanorészecskékbe csomagolt hírvivő ribonukleinsav formájában találhatók meg benne a vírussal kapcsolatos genetikai információk. Az AstraZeneca pedig egy vektorvakcina, vagyis egy vektor - ami ebben az esetben szaporodásra képtelen csimpánz adenovírus (náthavírus) segítségével - jut szervezetünkbe a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gén.
Mindkét oltás után a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjét kezdik előállítani a sejtjeink. Ennek hatására immunválasz alakul ki, ami megtanítja immunrendszerünket, hogyan védekezzen a koronavírussal szemben. "A különbség valójában abban áll, hogy a két vakcina hogyan továbbítja az utasításokat sejtjeinkbe" - összegzi Dana Mazo. Lehetséges - ahogy Mazo állítja -, hogy az információk két különböző módon történő eljuttatása erősebb immunválaszt, vagy hosszabban tartó védelmet eredményezhet. De az is lehet, hogy mindez gyengíti a vakcinák általános hatékonyságát.
Figyelembe kell venni, hogy mindkettő "friss oltás", ahogy az összes többi koronavírus elleni vakcina. Egyiket sem használtuk még korábban: jelenleg is zajlik a beoltottak nyomon követése. Mindegyik engedélyezett és használt oltóanyag biztonságosságáról, hatékonyságáról, esetleges mellékhatásairól és egészségügyi hatásairól csak néhány év múlva kaphatunk átfogó képet.
