Koronavírus: mítoszok, amiket senki ne higgyen el

Összefoglaltuk a legelterjedtebb tévhiteket - ezekkel ideje leszámolni.

A koronavírus már több mint egy éve jelen van hazánkban is, és a kutatásoknak köszönhetően egyre többet tudunk a betegségről, viszont jó pár olyan mítosz is bekerült a köztudatba - és még mindig makacsul tartja is magát -, amelyeket nem szabad elhinni. A WebMD összegyűjtött ezek közül néhányat.

Koronavírus: veszélyes tévhit a lélegeztetőgépről Amikor egy koronavírusos beteget lélegeztetőgépre kötnek, az azt jelenti, hogy anélkül nem nagyon van esélye a túlélésre. Nagy-Britanniában mégis sokan megtagadják maguktól ezt a lehetőséget, mert félnek. Kattintson a részletekért!

"Mesterségesen előállított kórokozó"

Bár sokan még mindig úgy gondolják, hogy a COVID-19 egy laboratóriumban előállított kórokozó, de a tudósok szerint ez elég valószínűtlen - más koronavírusokon végzett kutatások alapján a szakértők szerint inkább denevérekről terjedhetett át az emberre.

A vakcinák veszélyei

Több okból is terjed, hogy a vakcinák veszélyesek, de ezek közül egyik sem igaz. Vannak, akik azért nem bíznak a védőoltásokban, mert azt gondolják, ezekkel igazából megbetegítik az embereket, mások pedig azért nem, mert a vakcinákat elég gyorsan fejlesztették ki a gyógyszergyártók. Azonban hangsúlyozni kell, hogy minden oltást szigorú ellenőrzéseknek vetnek alá, és a szakemberek csak akkor engedélyezik ezeket, ha teljesen biztos, hogy hatékonyan és biztonságosan alkalmazhatók a lakosságon.

A vakcinák kapcsán is számos tévhit él a köztudatban. Fotó: Getty Images
A vakcinák kapcsán is számos tévhit él a köztudatban. Fotó: Getty Images

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Arra az egyébként szintén igen elterjedt mítoszra sincs bizonyíték, hogy a koronavírus elleni vakcina meddőséget okozna, vagy veszélyeztetné a magzatot. Az allergiában szenvedők esetén pedig ki kell emelni, hogy például az állatszőr-, pollen- vagy ételallergiások kaphatnak oltást. Azok esetében van szükség különös elővigyázatosságra és odafigyelésre, akik a vakcina bizonyos alkotóelemeire allergiásak. Nekik szakorvosi iránymutatással és nagy körültekintéssel kell kiválasztani, hogy melyik oltás adható.

A meleg víz hatása

Sokan úgy tudják, ha meleg vizet isznak, azzal kiöblítik a kórokozókat a torkukból, de a tudósok szerint hatékonyabb megoldás, ha a rendelkezésünkre álló meleg vizet inkább alapos kézmosásra használjuk.

Szintén tévhit, hogy a forró fürdő vagy az orrunk sóoldattal való öblögetése hatékony a koronavírus-fertőzés ellen. Ez utóbbi náthás tünetek enyhítésére tényleg hatékony módszer lehet, azonban nem óv meg attól, hogy elkapjuk a koronavírust.

Az immunitás kérdése

Vannak, akik immunisnak hiszik magukat, mondván, hogy néhány héttel vagy hónappal ezelőtt átestek a fertőzésen. A tudósok szerint viszont ez még önmagában nem jelent védelmet - a koronavírust újra el lehet kapni. Azt egyelőre még kutatják, hogy ennek mekkora az esélye, illetve kiknél a legvalószínűbb, hogy újra megfertőződhetnek. De addig is mindenkinek azt javasolják, hogy tartsák be a szükséges előírásokat a maszkviselésre és a távolságtartásra vonatkozóan akkor is, ha egyszer már túlestek a betegségen.

Nagyon megváltoztatta az embereket a koronavírus-járvány - hogy pontosan miben, az kiderül korábbi cikkünkből .

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.