Az eredetileg a tuberkulózis ellen kifejlesztett BCG (Bacille Calmette-Guérin) vakcinának hosszan tartó, általános immunstimuláló hatása is van, ezért a koronavírus-járvány kezdetén sok kutató úgy vélte , hogy ez az oltás a COVID-19 ellen is hatásos lehet. Az új kutatási eredményekből azonban úgy tűnik, túl sokat vártunk a BCG-oltástól.
A kanadai Nemzeti Tudományos Kutatóintézet (INRS), a Sherbrooke-i Egyetem, a Montreali Egyetem és a Lavali Egyetem kutatói a Vaccine című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban összehasonlították COVID-19 -en átesett embereknek és egy kontrollcsoportnak a gyermekkori beoltottságát. Korábbi tanulmányok ugyan már kimutattak lehetséges összefüggést a lakosság BCG-vel való átoltottsága és a COVID-19 halálozási rátája között, a kanadai kutatócsoport szerint azonban azok módszertanai nem vizsgálták, hogy BCG ellen beoltottaknak valóban jobbak-e a túlélési kilátásaik, illetve nem vettek számításba bizonyos tényezőket, amelyek torzíthatják az eredményeket.
Nem ezt az eredményt remélték
"Tanulmányunk meggyőzően kimutatta azt, hogy a BCG-oltás, amelynek erős immunstimuláló hatása van, nem biztosít nagyon hosszú távú védettséget a COVID-19 ellen. Nem ezt az eredményt reméltük, de végül is ez a releváns kérdés lekerülhet az asztalról" - mondta Jacques Pépin, a tanulmány első szerzője. "Még ha eredményünk negatív is lett, fontos, hogy megismertessük azt a közvéleménnyel, mivel ellentmond a korábbi tanulmányoknak, amelyeknek fontos módszertani gyengeségeik voltak. Eredményünk a lehető legigazoltabb, amely e kérdésről rendelkezésre áll" - tette hozzá Marie-Claude Rousseau professzor.
Nem véd az évtizedekkel ezelőtt beadott oltás
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók 2020 márciusa és októbere között 920, a COVID-19-en igazoltan átesett embert és egy 2123 fős kontrollcsoportot vizsgáltak. A kontrollcsoport tagjai nem fertőződtek meg az új koronavírussal . A kuztatók összehasonlították az alanyok oltottsági állapotát a quebeci oltási regiszter alapján. Megállapították, hogy a COVID-19-en átesettek 54 százaléka kapott gyermekkorában BCG-oltást, a kontrollcsoportban pedig 53 százalék volt ez az arány. A kutatók elemzésükben figyelembe vettek olyan tényezőket is, mint az illető foglalkozása, neme, kora és anyagi helyzete, valamint azt is, hogy városban vagy vidéken él-e.
"Bár reméltük, hogy megfigyelhetünk bizonyos kicsiny védőhatást, az eredményeken nem csodálkoztunk. Minden résztvevő évtizedekkel ezelőtt kapta meg az oltást. Azoknál sem találtunk védőhatást, akik az 1970-es évek elején kapták meg a vakcinát. Ugyanakkor a tanulmányba bevontak száma korlátozott volt, ami csökkenti a csekély védőhatás észlelésének a lehetőségét - tette hozzá Rousseau.
Egy hazai szakember szerint a vércsoportunk valóban befolyásolhatja, hogy mekkora veszélyt jelent ránk a koronavírus, a plazmaterápiák szerepe azonban még vitatott.
