Így járul hozzá a műanyag a klímaváltozáshoz
A Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i kampuszának munkatársai azt vizsgálták, hogy a műanyagtermékek életciklusa során közvetlenül vagy közvetett módon mennyi szén-dioxid kerül a levegőbe, így milyen mértékben járulnak hozzá ezek a termékek a klímaváltozáshoz. Azt is vizsgálták, milyen eszközökkel lehetne visszaszorítani az üvegházhatást okozó gázok hozzájuk kapcsolódó kibocsátását.
2015-ben a műanyagtermékek előállítása, szállítása, használata, elégetése és újrahasznosítása révén csaknem 1,8 milliárd tonna szén-dioxid került a levegőbe a Nature Climate Change című folyóiratban publikált eredmények szerint. A műanyagokkal összefüggő károsanyag-kibocsátás tovább fog növekedni a kutatók szerint, mivel a következő öt évben várhatóan 22 százalékkal fog emelkedni a műanyagtermékek iránti globális kereslet.
A műanyagok szénlábnyomának csökkentésére négy stratégiát is javasoltak a kutatók:
- a műanyagtermékek újrahasznosítása,
- a műanyagtermékek iránti kereslet visszaszorítása,
- a természetes alapanyagú műanyagok arányának növelése
- és a fosszilis alapú energia megújuló energiaforrásokra való cserélése.
"Ha valóban az iparosodás előtti korszakhoz képest legfeljebb 1,5 Celsius-fokban akarjuk korlátozni a globális átlaghőmérséklet emelkedését, akkor szó sem lehet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedéséről" - húzta alá Sangwon Suh, az egyetem munkatársa.
Lakatlan hegyvidékekre is eljut a mikroműanyag
A műanyag a szénlábnyom növelése mellett számos egyéb problémát okoz. A Nature Geoscience című folyóiratban publikált legújabb tanulmány szerint többek között már az eddig védettnek hitt, lakatlan hegyvidéki területekre is eljutnak a szálló mikroműanyag -részecskék, melyeket a szél és a csapadék szállít. A tanulmányt egy skót és francia szakemberekből álló kutatócsoport készítette, amely a Pireneusok egy több mint 1500 méter magasan lévő meteorológiai állomásánál végzett vizsgálatokat.
A kutatók 2017-2018 folyamán öt hónapon át vizsgálták a Spanyolország és Franciaország közötti természetes határt képező magashegységben lévő állomás környékét, és megállapították, hogy naponta átlagosan 365 apró műanyagrészecske rakódott le a terület minden egyes négyzetméterén. A kutatás során két megfigyelőkészüléket használtak, hogy azok egymástól függetlenül mérjék fel a mikroműanyagok koncentrációját a területen, amely a legközelebbi falutól 7, a legközelebbi várostól, Toulouse-tól pedig több mint 100 kilométerre fekszik.
A szakemberek döntően a 10 és 150 mikrométer átmérőjű - összehasonlításképpen, egy emberi hajszál átlagosan nagyjából 70 mikrométer széles - műanyagrészecskékre fókuszáltak a vizsgálat során.
Légköri szennyezőanyagok
A tanulmány legfőbb megállapítása, hogy a mikroműanyagok légköri szennyezőanyagoknak számítanak, lévén, hogy a szél, a hó és az eső elszállítja őket a távoli hegyvidékekre, ahol aztán lerakódnak. A műanyagok típusát sikerült megállapítania a kutatóknak, de arra, hogy pontosan honnan érkeztek vagy mekkora távolságot "tettek meg", nem tudtak rájönni. A légáramlatok elemzése alapján azonban úgy vélik, hogy a műanyagrészecskék egy része legkevesebb 100 kilométerről érkezhetett, de a jelentős helyi műanyaghulladék-források hiánya miatt azonban, feltehetőleg messzebbről származnak. A kutatókat megdöbbentette, hogy a meteorológiai állomásnál megállapított mikroműanyag-koncentráció egyenértékű a Párizshoz és a dél-kínai iparvároshoz, Tungkuanhoz hasonló nagyvárosokban kimutatott értékkel.
Cselekedni kell a klímaváltozás megállítása érdekében
Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának keddi ülésén is napirenden volt a klímaváltozás kérdése, amellyel kapcsolatban Greta Thunberg 16 éves svéd klímavédő aktivista diáklány kijelentette, hogy most kell cselekedni a klímaváltozás megállítása érdekében. Elmondása szerint a világ sokszor a könnyebb utat választotta, a klímaváltozással kapcsolatos számok azonban nem hazudnak: ha nem születnek 2030-ig radikális döntések, a visszafordíthatatlan láncreakció a most ismert civilizáció végéhez fog vezetni.
"Azt akarom, hogy rettegjenek, azt akarom, hogy úgy tegyenek, mintha égne a házuk, ugyanis nincs idő várni, most kell cselekedni a klímaváltozás megállítása érdekében. A civilizációnk törékeny, mint egy homokra épített vár, az alapok ugyanis nem biztosak. A hétfő este pusztított tűzvészben erősen megrongálódott Notre-Dame-ot bizonyára újjáépítik, azt remélve, hogy az alapok erősek. Ugyanez azonban nem biztos, hogy elmondható a bennünket körülvevő világról" - fogalmazott Thunberg.
Véleménye szerint csak abban az esetben kerülhető el a civilizáció vége, ha tartós és soha nem látott változások következnek be a társadalom minden területén. Elmondása alapján Európa vezetőinek ennek megfelelően kell cselekedniük, mivel jelenleg nem úgy tesznek, mint ahogy szükséghelyzetben az elvárható lenne. Éppen ezért arra szólította fel az Európai Parlament képviselőit, tegyék a politikai döntéshozás központi elemévé a vonatkozó tudományos eredményeket. "Azt kérem önöktől, erősítsék meg azokat a politikákat, amelyek megóvhatják a környezetet és a civilizációt. Ne valljanak ebben kudarcot" - fogalmazott a svéd aktivista.
Az Európai Parlament a küzdelem élvonalába áll
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke nyilatkozatában kijelentette, az Európai Parlament a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás elleni küzdelem élvonalában áll. "Azt üzenem minden fiatalnak, hogy az Európai Parlament az ő oldalukon áll, és meghallgatja követelésüket" - fogalmazott. Hangoztatta továbbá, hogy egyetlen más intézmény sem tett többet a károsanyag-kibocsátás csökkentése, az energiamegtakarítás és a megújuló energiaforrások előállítása érekében, mint az EP, és amíg más döntéshozók visszakoznak, Európa magas szintű normákat állít fel, és egyre nagyra törőbb környezetvédelmi célokat valósít meg.
Ilyen többek között, hogy az unió csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó értékhatárokat, nemrégiben betiltotta a nem újrahasznosítható eldobható műanyagok használatát, új intézkedéseket hozott a gépjárművek kibocsátásának csökkentésérre, valamint célja, hogy 2050-re nullára csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátása. "Csak egy bolygónk van, megmentése mindenki számára fontos. Csak mind az 500 millió európai által támogatott, egységes és határozott Európa képes arra, hogy más világhatalmakat - például az Egyesült Államokat, Kínát, vagy Oroszországot - cselekvésre bírja. Az új generációk reményt kértek a jövőjüket illetően. Nem hagyjuk, hogy csalódjanak" - fogalmazott Tajani.