Ukrán kutatók szokatlanul magas sugárzást észleltek a 35 évvel ezelőtt felrobbant csernobili atomerőmű egy megközelíthetetlen alagsori helyiségben - írja az Iflscience . Az atomerőművek biztonsági problémáit elemző szakemberek (ISPNPP) szerint a korábbinál jóval magasabb neuronszint arra utalhat, hogy az erőműben ismét beindult a maghasadás.
Nem tudni, mi indította be a folyamatot
Amikor 1986. április 26-án bekövetkezett a nukleáris katasztrófa, a negyedik blokk reaktorának magja az extrém magas hőmérsékletben megolvadt, melynek következtében mintegy 170 tonna radioaktív urán folyt le a reaktorcsarnok alagsori helyiségeibe, ahol visszahűlt és ismét megkeményedett. A katasztrófát követően az egész erőművet egy óriási kupolával fedték le, amelyet azóta egy modernebb technológiájú szarkofágra cseréltek le. Az innen érkező sugárzás szintje az évek során viszonylag stabil maradt, korábban a nagyobb esőzés után mértek magasabb értékeket, mert a víz valahol utat talált magának a régi kupola alá és felgyorsíthatta a hasadási reakciókat.
A kutatók egyelőre nem tudják, hogy milyen okok állhatnak a sugárzás mértékének növekedése mögött, mindenkit megnyugtattak azonban, hogy a kupola megfelelő védelmet nyújt és nem kell attól tartani, hogy a 35 évvel ezelőtti atomkatasztrófa megismétlődik. Több tervük is van ilyen esetekre, az egyik, hogy egy távvezérelt robottal megközelítik az érintett területet, lyukat fúrnak a radioaktív anyagba, majd pedig olyan bórrudakat helyeznek bele, amelyeket a rektorokban is használnak szabályozóként.
Habár közvetlen veszélyt a fenti jelenség nagy valószínűséggel nem jelent, jól tükrözi a szomorú tényt, hogy Csernobil öröksége még sokáig velünk marad. Az ukrán kormány néhány évvel ezelőtt az UNESCO világörökségi státuszát kérte az egykori atomerőműre és annak 30 kilométeres zónájára, hogy az emberek soha ne felejtsék el, mi történt ezen a helyen.