"Az orvosok tanácsolhatják a betegeknek, hogy hagyjanak fel a kúrával, amikor jól érzik magukat, ez azonban ellentétes az Egészségügyi Világszervezet ajánlásával" - írta Martin Llewelyn, a járványos betegségek szakértője és kilenc orvostársa a British Medical Journal orvostudományi folyóirat csütörtökön megjelent számában közzétett tanulmányban. "Javasoljuk a politikai döntéshozóknak, pedagógusoknak és orvosoknak, hogy ne tanácsolják a kúra végigvitelét kommunikációjukban. Sőt. Nyilvánosan és hathatósan ki kell mondaniuk, hogy ez helytelen, nem bizonyítékon alapuló ajánlás" - tették hozzá.
A WHO nem javasolja, hogy leálljunk a kúrával
A kutatók hangsúlyozzák, hogy további kutatások szükségesek a legjobb alternatív ajánlás kidolgozására, "de a betegeknek a legjobb tanács az lehet, hogy álljanak le a kezeléssel, ha jobban érzik magukat" - fogalmaztak. A WHO szerint ha korán leáll valaki a kúrával, kockáztatja, hogy nem pusztul el szervezetében a betegségét okozó valamennyi baktérium, amely mutálódhat és ellenállóvá válhat a kezelésre. Ezért ajánlja a nemzetközi szervezet a teljes kúra befejezését.
A brit szakemberek szerint ez az ajánlás még az antibiotikumok kifejlesztésének kezdeti szakaszában , az 1940-es években gyökerezik. A kezelés időtartama és hatásossága, valamint a gyógyszer-rezisztencia közötti kapcsolat elemzése nyomán a tanulmány szerzői hangsúlyozták, nincs bizonyíték arra, hogy a rövidebb kezelés csökkent értékű, és gyógyszer-rezisztenciát idéz elő. "Ha egy beteg bármi okból antibiotikumot szed, akkor a bőrön vagy a bélben, illetve a környezetében lévő antibiotikum-érzékeny fajokat és mikroorganizmus-törzseket ellenálló fajok és törzsek váltják fel, amelyek készen állnak arra, hogy újabb fertőzést okozzanak a jövőben. Minél hosszabb ideig szedjük az antibiotikumot, annál nagyobb az ellenálló fajok térnyerésének esélye. Az ellenálló törzsek közvetlenül terjedhetnek olyan emberek között, akiknél nem mutatkoznak a betegség jelei - magyarázták.
Ez is érdekelhet
Szakemberek, akik nem vettek részt a kutatásban, üdvözölték megállapításait. Peter Openshaw, a Brit Immunológiai Társaság elnöke egyetértett azzal, hogy a kúra lerövidítése segítheti a rezisztenciaprobléma kezelését. "Lehetséges, hogy csak addig kelljen szedni antibiotikumot, ameddig olyan szintre csökken a szervezet bakteriális terhelése, hogy már az immunrendszer is képes felvenni vele a harcot" - hangoztatta. Vannak azonban esetek, amikor szükség van a hosszas kezelésre, amikor például a beteg immunrendszere rosszul működik, vagy ha lassan terjedő baktériummal, illetve ha alvó baktériummal állunk szemben, mint például a tuberkulózis esetében - fogalmazott.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
