A háziorvosi adatbázisok alapján jelenleg több mint 2,6 millió ember szerepel krónikus betegként a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvántartásában . Magas vérnyomással 2,5 millió, cukorbetegséggel csaknem 563 ezer, krónikus obstruktív légúti betegséggel (COPD) pedig több mint 198 ezer személyt kezelnek a háziorvosok. De sokakat, mintegy 207 ezer embert érint az iszkémiás szívbetegség is, ami egyébként a szívinfarktus egyik rizikótényezője.
564 ezer krónikus beteg él a fővárosban
A NEAK a krónikus betegek megyei eloszlását is elárulta. Az összes betegség tekintetében Budapesten és Pest megyében a legrosszabb a helyzet, de Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye sem áll túl fényesen ezen a téren. Csak a fővárosban 404 ezer magas vérnyomással, majdnem 93 ezer cukorbetegséggel , mintegy 34 ezer szívelégtelenséggel és 33 ezer COPD-vel küzdő ember él, tehát nagyjából 564 ezer budapestit kezelnek valamilyen krónikus betegséggel. Pest megyében csaknem 402 ezren, Borsodban 241 ezren, Szabolcsban pedig több mint 197 600-an vannak a már diagnózissal rendelkező krónikus betegek.
Az egészségbiztosító által közzétett infografikákból az is kiolvasható, hogy az adott megye összes lakosának hány százaléka küzd az említett krónikus betegségekkel. A magas vérnyomás terén Somogy megye "vezet", itt ugyanis a lakók 28,3 százaléka hipertóniás. Lakosságarányosan a legtöbb diabéteszest és iszkémiás szívbeteget is Tolna megyében tartják számon, a COPD tekintetében pedig Heves megye áll a sor legelején.
Rájuk különösen veszélyes a COVID-19
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A NEAK a közölt adatokhoz azt fűzte megjegyzésként, hogy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető koronavírus-járvány gyorsan terjed, és leginkább az idősekre és a krónikus betegekre jelent veszélyt. Nem véletlen, hogy a harmadik adag oltás felvételét is elsősorban ezeknek a csoportoknak ajánlják a szakemberek.
