Új-Zélandra érkezése óta az ember olyan mértékben megtizedelte a madárvilágot, hogy regenerálódásához mintegy 50 millió évre lenne szükség. Az ember és a magával hozott állatok pusztító kihalási hullámot idéztek elő a helyi madárvilágban: több mint 70 madárfaj tűnt el - közölte a berlini Természettudományi Múzeum, ahol a tanulmány egyik társszerzője, Luis Valente végez kutatásokat.
Kihalás fenyegeti a madarakat
A madárvédelmi erőfeszítések ellenére a még meglévő fajok 30 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye. A kakapó például néhány éve csaknem kihalt, mivel veszélyeztetik a patkányok , nyestek, vadászgörények, macskák és más, az ember által behozott állatok. A kakapók az erdők talajszintjén élnek, ott rakják le tojásaikat is, és semmilyen védekezési stratégiával nem rendelkeznek. Mivel a szigeteken eredetileg a denevéreken kívül nem éltek emlősök, a madaraknak nem kellett ilyesfajta ellenségre számítaniuk. Sok itt élő madár ezért röpképtelen, nagy, viselkedése főként "naiv", így viszonylag könnyű prédának számítanak - írják a szakértők. A behurcolt állatfajokon kívül a vadászat és a megváltozott földhasználat is a madárvilág hátrányára vált.
Mivel Új-Zélandot szigetek alkotják, amelyeken a növények és állatok a világ többi részétől elzártan, zavartalanul fejlődhettek, különleges madarak otthonává vált. Ilyen például címerállata, a röpképtelen kiwi is. A kutatók kielemezték az új-zélandi kihalt és még élő madarak genetikai és fosszilis adatait. Ezután számítógépes szimulációk segítségével meghatározták, milyen sokáig tartana, míg a szigeteken az evolúció révén újra létrejönne az elveszett sokszínűség. "Ha azok a fajok, amelyek jelenleg a potenciálisan veszélyeztetett kategóriába tartoznak, szintén kihalnának, további tízmillió évre lenne szükség" - közölte a berlini Természettudományi Múzeum.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
