Ha nem megfelelő életkorban vállal gyermeket egy édesanya, annak akár komoly következményei is lehetnek. A leggyakoribbak és legveszélyesebbek a keringési rendszer fejlődési rendellenességei, illetve 20 éves kor alatti anyák esetében a központi idegrendszer, előrehaladott korban pedig a szív fejlődési rendellenességei. A születési anomáliák kezelése milliárdokat emészt fel világszerte, ezért lenne fontos a szűrési protokollok életkorhoz igazítása – figyelmeztetnek a Semmelweis Egyetem szakemberei.
Szűk 9 év a legideálisabb
A kutatók több mint 31 ezer nem kromoszomális fejlődési rendellenesség miatt szövődményessé vált terhességet vizsgáltak. „Statisztikai módszerekkel először azt a tízéves életkori periódust próbáltuk meghatározni, mely alatt a legkevesebb nem kromoszomális veleszületett rendellenesség fordult elő. Eszerint a 23 és 32 éves kor közötti életkor lehet ideális a szülésre. Ezt követően és ehhez képest határoztuk meg, hogy melyek lehetnek azok a korcsoportok, ahol a rizikó magasabb” – mondta el dr. Pethő Boglárka, a Semmelweis Egyetem tanársegédje. Korábbi kutatások a genetikai eredetű rendellenességek (például a Down-szindróma) és az anyai életkor összefüggéseit már igazolták, a nem kromoszomális anomáliák esetében azonban a szakirodalom eddig hiányos volt.
„A nem genetikai eredetű születési rendellenességek nagyon gyakran az anyát ért környezeti ártalmak miatt alakulhatnak ki. Mivel a fejlett világban mára rendkívüli mértékben kitolódott a gyermekvállalási életkor, ezért fontos, hogy mi, orvosok megfelelően tudjunk reagálni erre a tendenciára. Kutatásunknak fontos szerepe lehet a modernkori biztonságos terhesgondozási, illetve szűrési protokollok kialakításában is” – magyarázza dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.
Ha kitolódik a terhesség, figyelj a megelőzésre!
A csak az idősebb anyák magzatait érintő rendellenességek közül a fej, nyak, fül és szem fejlődési rendellenességei mutattak nagy ugrást – ezek rizikója kétszeresére nőhet, és elsősorban 40 éves kor feletti terhességnél mutattak nagy eltérést. Szintén az előrehaladott anyai korban lévők magzatainál volt kimutatható a húgyúti szervek fejlődési rendellenességeinek jelentős emelkedése – ezek kialakulásának kockázata 34 százalékkal nőtt.
„Azt egyelőre csak feltételezzük, miért alakulhatnak ki nagyobb eséllyel nem kromoszomális születési anomáliák bizonyos korcsoportokban. Fiatal anyáknál elsősorban az életviteli tényezőket (például dohányzás, drog- vagy alkoholfogyasztás) sejtjük a háttérben. Tapasztalataink szerint ezek a kismamák gyakran nincsenek felkészülve a terhességre. Idősebbeknél egyebek mellett a környezeti hatások (vegyszerek, légszennyezettség) felhalmozódása, a DNS-javító mechanizmusok romlása, illetve a petesejtek és a méhnyálkahártya elöregedése is szerepet játszhat” – magyarázza dr. Pethő Boglárka.
A szakemberek a megelőzés fontosságára is felhívják a figyelmet, melynek elsősorban idősebb anyák esetében van jelentősége. Folsav és vitaminok szedését, illetve a szűrési protokollok életkori rizikófaktorokhoz igazítását javasolják.