A koronavírus-pandémia az egyik legsúlyosabb járvány, amellyel az emberiségnek az utóbbi évtizedekben világszerte meg kellett küzdenie. A vírus a John Hopkins Egyetem hivatalos adatai szerint csaknem hatmillió életet követelt már, Magyarországon az áldozatok száma közelíti a 45 ezret. Persze nem könnyű meghatározni, hogy pontosan hány ember haláláért is felelős a vírus, hiszen az áldozatok túlnyomó többsége az idős kora mellett alapbetegségektől is szenvedett. Ráadásul a járvány miatt elrendelt szabályok - a maszkviselés , a kijárási korlátozások - számos más, koronavírushoz nem köthető halálozást is segítettek meggátolni. Tóth G. Csaba közgazdász-demográfussal, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet munkatársával arról beszélgettünk, hogy a járványnak milyen demográfiai hatásai voltak ezidáig, és várhatóan milyen hatással lehet a következő évek születési és halálozási mutatóira.
Több az öngyilkosság, kevesebb a közlekedési baleset
Hogy tisztább képet kaphassunk arról, milyen demográfiai hatásokat eredményezett eddig a járvány, érdemes a többlethalandóságot vizsgálni. Az így kapott szám azt jelzi, hogy mennyivel nőtt a járvány alatt a halálesetek száma egy olyan, képzeletbeli forgatókönyvvel összehasonlítva, amikor a pandémia még nem volt az életünk része. Mindez eltérő lehet a koronavírushoz köthető, tényleges halálozási statisztikáktól, hiszen figyelembe veszi a közvetlen és közvetett, illetve a pozitív és negatív hatásokat egyaránt.
A járvány közvetlen hatásait a halálozásra viszonylag könnyű kiszámolni, elég csak a kormányzati tájékoztató portál adatsorát végigböngészni azokról a betegekről, melyek életét a koronavírus-fertőzés követelte. A közvetett hatás azonban már egy sokkal összetettebb kérdés, az ide sorolható áldozatok számát csak megsaccolni lehet. A járvány közvetett hatásának áldozata például az az ember, akin az egészségügyi rendszer túlterheltsége miatt nem sikerült időben elvégezni egy fontos beavatkozást. Ide sorolható az is, aki a tünetei ellenére, a járványtól való félelmei miatt nem mert elmenni orvoshoz, de a járvány okozta stressz miatt elkövetett öngyilkosságok számát is ehhez az értékhez kell adni. Ez utóbbi egy pozitív trendet tört meg: az öngyilkosságok száma Magyarországon évtizedek óta folyamatosan csökkent, a 2020-as évben azonban 10 százalékkal nőtt az életüket önkezűleg kioltottak száma.
Amikor késik a kistestvér: derült égből másodlagos meddőség
Lilinél és Péternél az első gyerek érkezése után vált nehézkessé a családbővítés, problémájuk tényleges okát soha, sehol nem tudták kideríteni. Milyen küzdelmek után hozott sikert a donor petesejtes lombik, és miért lehet, hogy az anya jellegzetes családi jegyeit az anyai géneket elviekben nem hordozó második baba is mutatja?
Mikor jön már az unoka?
Mikor bővül már a család, érkezik-e már az unoka? Miért nem érkezik már az unoka? Kérdések, amelyeket előbb vagy utóbb, de szinte biztosan megkap minden pár. Illetve ehhez nem is kell pár, elég, ha valaki nő. De vajon jó ötlet ilyen kérdéseket feltenni? És hogyan kommunikálhatják a párok, ha terhes nekik az efféle nyomasztás?
Mi van a háttérben, ha egy nő nem akar gyereket?
A traumatikus gyerekkortól kezdve az anyai ösztön hiányán át a karrierig sok minden magyarázhatja, miért nem akar egy nő gyereket. Egyes esetekben viszont még az sem biztos, hogy valóban nincs meg benne a vágy, hogy anyává váljon. A lehetséges mögöttes okokról pszichológussal beszélgettünk, arról pedig párterapeutát kérdeztünk, milyen hatással lehet egy ilyen döntés a párkapcsolatra.
Bár elsőre furcsának tűnhet, de bizonyos halálozási statisztikákra éppen, hogy kedvező hatással volt a pandémia, pontosabban az amiatt bevezetett korlátozó intézkedések - hangsúlyozta Tóth. A járvány alatt bevezetett kijárási korlátozások miatt jóval kevesebb volt például a közúti baleset, 23 százalékos visszaesést tapasztaltak 2020-ban a 2019-es évhez képest. A legnagyobb pozitív hozadéka viszont valószínűleg az volt, hogy a 2020-2021-es influenzajárvány gyakorlatilag elmaradt, köszönhetően a maszkviselésnek, szociális távolságtartásnak, illetve a korábbinál gyakoribb kézmosásnak és fertőtlenítésnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Óriási eltérések mutatkoznak a többlethalandóság és a járvány hivatalos áldozatainak száma között a világ számos országában. Míg az uniós tagországok kétharmadában a két statisztika hányadosában 0,5-1,5 közötti különbség van, egyes becslések szerint Egyiptomban 13-szoros, Üzbegisztánban 31-szeres, Tádzsikisztánban pedig 100-szoros a többlethalálozás a járvány hivatalos áldozataihoz képest. "Ez az adat arra is felhívhatja a figyelmet, hogy a hivatalos statisztikákat valamilyen tényező jelentősen torzítja, ami miatt indokolt lehet azt újraértelmezni. Magyarországon a két adat között nincsen jelentős különbség, vagyis a hazai statisztika valószínűleg megfelelő módszertannal készül" - vélekedik a szakember.
Egy nemrég végzett kutatásában Tóth kiszámolta: a járvány kitörésétől 2021 szeptember közepéig 30,1 ezer ember hunyt el Magyarországon koronavírusban a hivatalos adatok alapján. Ez a szám mintegy 1,7 ezer fővel, nagyjából 6 százalékkal nagyobb, mint az azonos időszakra vonatkozó többlethalandóság (28,4 ezer fő). Az eltérés nem számottevő, és arra utal, hogy a közvetett pozitív és negatív hatások együttesen inkább csökkentették a halálozások számát. Az elmaradt influenzajárvány miatt a becslések szerint nagyjából 3 ezerrel kevesebb ember halt meg, ez a közlekedési balesetek csökkenésével és más, kisebb pozitív hatásokkal együtt minimum ellensúlyozta az elmaradt orvosi vizitek és műtétek, valamint a növekvő öngyilkosságok számát. "A 75 éven aluliak esetében az influenza jellemzően nem halálos, és ezekben a generációkban már magasabb volt némileg a többlethalálozás, mint a hivatalos statisztika. Ez azt jelenti, hogy körükben a közvetett hatások összességében már növelték a halálozást és az elmaradt orvos-beteg találkozók miatt valószínűleg az eltérés tovább nő a jövőben" - mondta a közgazdász-demográfus.
A leggazdagabb és legszegényebb régiók sínylették meg leginkább a járványt
Többlethalálozás tekintetében jelentős különbség figyelhető meg a különböző országrészek között is. Tanulmányában Tóth G. Csaba felhívta a figyelmet: az országos többlethalálozás közel negyede a Budapestet és Pest megyét magában foglaló Közép-Magyarország on történt, népességarányosan azonban éppen ebben a régióban volt a legalacsonyabb ez a szám. A 100 ezer főre jutó többlethalandósági ráta Észak-Magyarországon (356) volt a legmagasabb, nem lehet azonban egyértelműen kijelenteni, hogy a legelmaradottabb országrészeket sújtotta leginkább a járvány, hiszen a második helyen éppen az egyik legfejlettebbnek számító Nyugat-Dunántúl szerepel a statisztikákban. Alapvető különbség ugyanakkor, hogy míg Nyugat-Magyarországon a fertőzöttek száma is magas volt, míg az észak-magyarországi régióban alacsonyabb volt a fertőzöttség, viszont a rosszabb körülmények miatt lakosságarányosan több áldozata volt a járványnak.
A statisztikák szerint a magasabb jövedelmű társadalmi csoportok között kisebb lehet a többlethalálozás, amelynek egyik oka, hogy ezek a társadalmi csoportok alapból is jobb egészségi állapotúak, könnyebben hozzáférnek az egészségügyi ellátórendszerhez és nagyobb arányban kaptak oltást is.
A nők között a legidősebb korosztályban több az áldozat
A járvány miatti többlethalandóság nagyobb volt Magyarországon az EU-s átlagnál, nagyjából az utolsó harmadban vagyunk ezen a listán. A kontinensen ez a mutató nagyrészt a gazdasági fejlettséggel mozog együtt: a skandináv országokban a legjobb a helyzet, hasonlóan jól teljesített ebből a szempontból Németország, Belgium és Hollandia is. Nagyobb arányú a többlethalálozás a mediterrán országokban (Spanyolország, Portugália, Olaszország), míg az alsó harmadban-negyedben vannak a kelet-európai országok. A régiós országokhoz képest viszont a hazai statisztikák nem voltak kiugróan magasak, különösen a szinte minden szempontból legrosszabb helyzetben lévő Bulgáriával, de akár a szomszédos Romániával is összehasonlítva.
Magyarországon is igaz, hogy eltérő mértékben sújtotta a járvány a két nemet, még annak ellenére is, hogy első ránézésre kiegyenlítettnek tűnnek a statisztikák: az első másfél évben a nők körében a többlethalandóság 13 114 (46,2 százalék) a férfiak esetében 15 296 (53,8 százalék) volt. Viszont a női áldozatok egy jelentős hányada az idősebb korosztályból került ki. Ennek egyik magyarázata, hogy a nők eleve nagyobb arányban érik meg az idősebb kort, mint a férfiak. A KSH legutolsó, 2019-es adatai szerint Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam esetükben 79,3 év, míg a férfiak 72,8 évre számíthatnak átlagosan. A vírus tehát arra a 70 feletti korcsoportra jelenti a legnagyobb veszélyt, amelyben a nők aránya jóval magasabb a férfiakénál. Vagyis az azonos korcsoporthoz tartozó nőkhöz képest a férfiak esetében kétszer nagyobb valószínűségű volt a többlethalandósági kockázat a vizsgált másfél évben.
Mivel azonban a fiatalabb, szülőképes korosztályú nők körében a járvány kevesebb áldozatot szedett, így vélhetően a születésszámot nem érinti majd a közeljövőben a pandémia - bár ebben a kérdésben jelenleg még sok a bizonytalan tényező. A járvány kitörésekor megfigyelt, csökkenő születésszám egyenlőre úgy tűnik, korrigálódott. A halálozások száma viszont várhatóan csökkenni fog valamelyest a következő időszakban. Ennek oka, hogy a járvány áldozatainak jelentős részét olyan idős, krónikus beteg emberek tették ki, akik éppen életük utolsó éveit vesztették el a fertőzés következtében. Egy pandémiamentes világban tehát az elkövetkező évek során hunytak volna el.
