A kullancsok kora tavasztól késő őszig lesben állhatnak, és a gondos odafigyelés ellenére is előfordulhat, hogy a vérszívó utat talál a bőrünkhöz. Ez nem csak kellemetlen, de kifejezetten veszélyes is lehet, ugyanis a közönséges kullancsok számos betegség terjesztői lehetnek.
A kullancsok leggyakrabban erdőkben, valamint bokros-fás, sűrű aljnövényzettel borított területeken fordulnak elő. Ezzel együtt városi környezetben is megtalálhatóak, így a többi között parkokban, családi házak kertjében, illetve a magas fűvel benőtt, elhanyagoltabb területeken. Mindezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy a szabadtéri aktivitások extra odafigyelést igényelnek mind a gyermekek, mind a felnőttek számára, hogy a kullancsok által terjesztett fertőzéseket elkerüljük. Hasznos, különféle kullancsriasztó készítményekkel (spray, krém stb.) védekezünk, illetve zárt ruházatot viselünk.
Milyen betegségeket terjeszthetnek a kullancsok?
A kullancsokat vektoroknak nevezzük, mert világszerte számos fertőzést képesek állatról emberre átvinni. Hazánkban a két legfontosabb betegség, amelyet a hazai közönséges kullancs terjeszt, az FSME-vírus által okozott agyvelőgyulladás és a Lyme-kór, melyet baktériumfertőzés idéz elő.
A vírusos agyvelőgyulladás az esetek jelentős részében tünetmentes, de előfordulhat, hogy 7-14 napos lappangási időt követően enyhe betegségtünetek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás) jelentkeznek, majd néhány nap múlva a panaszok megszűnnek. A veszélye abban rejlik, hogy minden ötödik betegnél egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával (rossz közérzet, magas láz, erős fejfájás, a nyak merevsége, hányás, tudatzavar, izombénulás) járó szakasz is követi az elsőt a csípés utáni harmadik-negyedik héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus vírusellenes terápiája nincs, azonban a fertőzés védőoltással megelőzhető.
A Lyme-kór legjellegzetesebb, az esetek 60-80 százalékában előforduló klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után jelentkezik a csípés helyén. A bőrjelenséget kísérheti enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés, de felléphetnek nem specifikus tünetek (magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat), valamint idegrendszeri tünetek is. Igen ritkán súlyosabb idegrendszeri szövődmény is kialakulhat. Megfelelő antibiotikummal általában jól gyógyítható, védőoltással azonban jelenleg nem megelőzhető betegség.
A fentieknél ritkább, szintén kullancsok által közvetített betegség a humán babéziózis, a humán monocitás erlikiózis, a humán granulocitás anaplazmózis, a tibola, a krími-kongói vérzéses láz, valamint a tularémia.
Hogyan szedjük ki a kullancsot?
A kullancsok rendszerint a hajas fejbőrön, a hajlatokban – hónaljban, könyök- és térdhajlatban, lábujjak között – szeretnek megpihenni. Ha észreveszünk bőrünkben egy kullancsot, azonnal szedjük ki! Fontos, hogy ne nyomjuk szét a testét, óvatosan távolítsuk el. Sose használjunk olajat, ecetet, mert az állat ugyan belefullad, a sokk következtében pedig az addig kiszívott vér egy részét is visszajuttatja a szervezetünkbe, az esetlegesen fertőzött gyomorváladékával együtt. Az eltávolításához egy vékony hegyű csipesz a legalkalmasabb (gyógyszertárakban megvásárolhatjuk), amellyel anélkül foghatjuk meg a kullancsot, hogy az utótestét összenyomnánk. Ha sikerült megragadni az élősködőt, határozott mozdulattal húzzuk ki a bőrből. Nem kell aggódni, ha a szívókorongja beszakad a bőrünk alá, mert néhány napon belül az is távozik majd.