Vicces, de az élelmiszervásárlás napjainkra igen veszélyes
elfoglaltsággá vált. Táplálkozási szokásaink sokszor legkevésbé sem tudatosak.
Vásárolt készételeink tele vannak sóval és tartósítószerekkel, a reggeli
gabonapelyhek édesebbek, mint egy tábla csokoládé, a feldolgozott húsok pedig
nitrit-tartósítószerekkel vannak tele, amelyek főzéskor káros vegyületeket
képezhetnek. Egy új kifejezés jelent meg alig egy évtizede: ultra-feldolgozott
élelmiszerek- (ultra-processed food – UPF)
Az ilyen módon előállított táplálékok uralják a jóléti
országok élelmiszer-ellátását, de már az alacsony és közepes jövedelmű
országokban is természetes jelenlévők a boltok polcain. Elterjedésükkel
szinte egy időben, megjelentek az emberi egészségre gyakorolt hatásaikkal kapcsolatos
aggodalmak is. Egészen a közelmúltig az élelmiszer-feldolgozás szerepe
alapvetően az élelmiszerek tartósítása és az ételkészítés megkönnyítése
volt.
Az Economist.com
a gazdasági vonatkozásokat alig érintve,
inkább az egészségügyi hatásokra fókuszálva vizsgálta meg a kérdést. Az
ultra-feldolgozott élelmiszerek koncepcióját, Carlos Monteiro brazil
tudós dolgozta ki 2009-ben. A táplálkozási szakértő és tudományos csapata megfigyelte,
hogy bár Brazíliában az emberek kevesebb cukrot és olajat vásárolnak, az elhízás és a kettes típusú cukorbetegség aránya mégis nő. Ennek
az lehet az egyik oka, hogy ezek helyett a csomagolt rágcsálnivalók és az előre
elkészített ételek fogyasztásával, jóval több cukrot, zsírt és adalékanyagot
fogyasztottak.
A feldolgozás egészségtelenné teheti az
egészséges ételeket: a gyümölcs például egészségesből egészségtelenné válik,
ahogy kiszárítják, préselik vagy édesítik. Négy alapvető csoportba oszthatók így
az előállított élelmiszerek: feldolgozatlan és minimálisan feldolgozott; feldolgozott
konyhai összetevők; feldolgozott ételek; és ultra-feldolgozott
élelmiszerek. Ez lehetővé teszi a finomabb különbségtételt a különböző
feldolgozási fokozatok között. Így az olyan alapvető termékek, mint a
rizs, olaj vagy a liszt, amelyek fogyasztása minimális feldolgozást igényel,
természetesen nem tartoznak ugyanabba a kategóriába, mint egy gabonapehely.
Az ultra-feldolgozott élelmiszerek sok kifinomult ipari
folyamaton mennek keresztül. Ez alapértelmezés szerint ugyan nem teszi
őket egészségtelenné, de gyakori fogyasztásuk számos problémát okoz. Legtöbbjük
ugyanis mesterséges összetevőket, sok sót és cukrot, valamint kevés tápanyagot
tartalmaz. Inkább nevezhetjük ezeket ipari termékeknek, mint valós élelmiszereknek.
Úgy tervezték ezeket a termékeket, hogy könnyebben fogyaszthatók legyenek
nagyobb mennyiségben, mint a teljes élelmiszerek. Vagyis, jóízűen, lehetőleg sokat
fogyasszunk belőlük. Furcsa ellentmondás, de a vegetáriánusok és vegánok jóval
több ultra-feldolgozott élelmiszert fogyasztanak. Egy közelmúltban végzett tanulmány
rámutat, hogy különösen az ipari szója vagy más növényi alapú hús- és tejpótlók
fogyasztása nagy mennyiségű közöttük.
Egy másik, 2022-ben végzett tanulmány, összefüggést
talált az UPF-ek bevitele, a súlygyarapodás és az agyat érintő szív- és
érrendszeri és agyi érrendszeri betegségek, (például a stroke) általános
kockázata között.
Úgy tűnik, teljesen száműzni az életünkből igen nehéz ezeket
az ultra-feldolgozott élelmiszereket, de törekedhetünk arra, hogy minél
kevesebb ilyen terméket fogyasszunk.