Milyen a pánikroham? Pánikroham esetén hirtelen lép fel igen intenzív félelem- vagy nyugtalanságérzet, amely a megjelenésétől számított 10 percen belül éri el csúcspontját és egy órán belül eltűnik. Ilyenkor agyunk félelemáramkörei őrült tempóban dolgoznak. Kutatások szerint az agytörzs idegsejtjei sülnek félre, ennek következtében pedig adrenalin és más hormonok lepik el testünket, szívverésünk felgyorsul, hiperventilláció lép fel.
Ennek hatására zsibbadást, bénulást, remegést, szédülést, hányingert, izzadást, hideg- vagy melegrohamokat és igen erős szívverést tapasztalunk. Izomrángások is előfordulhatnak, amelyek mellkas- és gyomorfájdalmat okozhatnak. Torkunk és légjárataink elszorulnak, ilyenkor küzdenünk kell azért, hogy levegőt tudjunk venni. Mentális szempontból olyan, mintha kívülről néznénk magunkat - nem ritka a halálfélelem sem.
Ezen tünetek annyira erősek és riasztóak, hogy sokan azt hiszik, szívrohamuk van. Ha a fenti tünetek közül legalább négyet tapasztalunk magunkon, akkor már pánikrohamnak tekinthetjük az érzetet.
Mikor jelentkezik a pánikroham?
Sokaknál egy traumatikus élmény, egy felmondás vagy egy eljegyzés után jelentkezik a pánikroham. Az is előfordulhat, hogy - főként fiatal, egészséges embereknél - teljesen váratlanul jelentkezik, akár alvás közben is. Jelentheti ez azt, hogy az idegsejtjeink túlreagálnak egy apróbb eseményt, de a tudomány jelenlegi állása szerint ez egyszerűen "csak úgy" is megtörténhet.
Vannak olyanok, akik egyszer vagy kétszer tapasztalnak csak ilyet életükben - de sokat ronthat a helyzeten az, hogy elkezdünk rettegni attól, hogy ez újra megtörténhet. Ha ezek a "várakozó félelmek" egy hónapon át kitartanak, akkor beszélhetünk pánikzavarról. Ha ezt nem kezelik, agorafóbiává is kinőheti magát, elkezdhetünk rettegni olyan helyzetektől, amelyekből nincsen menekülési útvonalunk. Emiatt is van az, hogy az agorafóbiás emberek egyharmada nem mozdul ki lakásából.
Mit csináljunk, ha azt hisszük, hogy pánikrohamunk van?
Ha azt hisszük, hogy pánikrohamunk van, vigyen be egy családtagunk, barátunk vagy bárki a kórházba, egy ügyeletre vagy bárhova, ahol egy orvos meg tud vizsgálni. Ha pánikrohamunk van, kórházra nem feltétlenül lenne szükségünk, de mivel a pánikroham és a szívroham tünetei hasonlítanak egymáshoz, okosabb felkészülni a nagyobb bajra.
Az orvos meg fogja nézni, hogy milyen gyógyszereket szedünk. Egyes orvosságok ugyanis - például ADHD-stimulánsok vagy pajzsmirigyre szedett szerek - képesek pánikrohamot kelteni, ahogy kiválthatja a jelenséget a túl sok koffein (vagy éppen kokain) is.
Ha az orvos pánikrohamot vagy pánikzavart állapít meg, akkor fontos a megfelelő kezelés. A Depression & Anxiety szaklap egyik tanulmánya szerint például a pánikzavarosok 30 százalékkal nagyobb eséllyel követhetnek el öngyilkosságot. A megfelelő kezelés lehet depresszió vagy szorongás elleni gyógyszer, kognitív viselkedésterápia vagy életmódváltás (például sport), esetleg ezek kombinációja.
Az orvos azt is javasolhatja, hogy a rettegett helyzetek tudatos keresésével provokáljuk ki a pánikrohamok tüneteit, majd légzéstechnikákkal, tudatosítással, relaxációs technikával győzzük le. Ezeket a gyakorlatokat azonban csak orvos jelenlétében gyakorolhatjuk.
Forrás: Prevention.com