A rovarok csíphetnek önvédelemből, és gyakran táplálkozási céllal. Amikor a csípés önvédelemből történik, mérgüket beleeresztik az áldozatukba. Ha viszont táplálkozási céllal teszik, akkor nem bocsátanak ki méreganyagot, viszont fertőző betegségeket terjeszthetnek.
A legtöbb Európában honos rovar nem okoz komolyabb betegségeket, kivéve az élősködő kullancsot. Ha azonban a trópusokra utazunk, akkor számolnunk kell a szúnyogok által terjesztett maláriával, illetve a sárgalázzal. Az utazóknak ajánlott a védőoltás, illetve a megelőző tabletta.
Sokan irtóznak, félnek a rovaroktól, pedig csak kis hányaduk képes valóban megcsípni az embert. A darázs, a méh, a lódarázs csípéskor mérget fecskendez a szervezetünkbe, és ezzel körülbelül két napig tartó helyi fájdalmat okoznak. A fájdalmat legtöbbször bőrpír és duzzanat kíséri. A rovarcsípések legtöbbjénél elég, ha ismerjük a megfelelő elsősegélynyújtási teendőket. Fontos a fullánk csipesszel való eltávolítása, a fájdalmat pedig hideg borogatással csillapíthatjuk.
Kullancs esetén a bőrbe fúródott élősködőt minél hamarabb el kell távolítani , ezáltal is csökkentve a fertőzések kockázatát. A legcélszerűbb, ha tartunk magunknál kullancseltávolító csipeszt, de ennek hiányában egy egyszerű csipesszel is megpróbálhatjuk óvatosan kiszedni az kullancsot. Ehhez a fej végénél, a befurakodott kullancs tövénél fogjuk meg az élősködőt, majd tekerés nélkül húzzuk ki, ügyelve arra, hogy bőrünkön kis sátor keletkezzen eközben. Miután eltávolítottuk a rovart, fertőtlenítsük a sebet alkohollal vagy jóddal!
Az allergia
Ha ön, netán gyermekei allergiára hajlamosak, utazáskor, nyaraláskor mindig legyen az orvosa által felírt gyógyszer az elsősegélydobozában (tabletta, balzsam, antihisztamin, gyulladásgátlók). Ha önnek még nem voltak allergiás tünetei, de családjában előfordul asztma, ekcéma , szénanátha, kérdezze háziorvosától, hogy mire kell felkészülnie. A bőr meghatározott területére korlátozódó allergiás reakciókat - melyek általában rovarcsípések -, antihisztamint tartalmazó kenőcsökkel kezeljük. Bár a rovarcsípés ritkán végzetes, de ha az immunrendszer már túlérzékeny egy bizonyos méreggel szemben, egyetlen csípés is okozhat súlyos allergiás reakciót.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Túlérzékenységi sokk
Az allergiás reakció lehet enyhe és súlyos. A túlérzékenység okozta súlyos állapotot anafilaxiás sokknak nevezik, ami halálos is lehet. Az ilyen beteg légzési nehézségekkel küzd, túlzott a vízvisszatartása, és néha kihagy a szívverése. Ha a csípés a szájban történik, a gyorsan keletkezett ödéma (vizenyő) elzárhatja a légutakat, ezért azonnal mentőt kell hívni!
Az allergiás sokk megelőzhető. Az allergiára hajlamos felnőtt és gyermek állandóan vigye magával az orvos által felírt gyógyszereit! Van, akinek injekciót, egyszer használatos fecskendőt kell magával hordania, hogy vészhelyzetben valaki azonnal beadhassa az életmentő szert. Az ilyen adrenalin injekciót a combizomba kell beadni, majd ezt követően ugyancsak szükséges a mentők segítségét kérni. Anafilaxiás sokkot Magyarországon méh- és darázscsípés okozhat, a többi rovar csípése ilyen tekintetben többnyire ártalmatlan.
Bizonyos esetekben a fullánkkal nemcsak méreg, hanem valamilyen kórokozó is bejuthat a szervezetbe, ami miatt nyirok- vagy érgyulladás alakulhat ki. Ennek feltűnő jele a csípés helyétől a törzs felé kiinduló piros csík. A fertőzés gyanúja esetén háziorvoshoz kell fordulni, aki antibiotikumos kezelést ír majd elő.
Legjobban: