Mentőirányítás
2007-től a mentésirányítás centralizálásra került, ennek eredményeképpen jelenleg az országban 26 mentésirányítási központ működik a korábbi 100 feletti hívásfogadó hellyel szemben. Az átalakítás a technikai felszereltség modernizálását is jelentette. A technikai változás a mentőautókat is érintette. 2008. október végéig valamennyi mentőautóban olyan EDR készülékek kerültek beszerelésre, melynek segítségével a járművek helyzete is meghatározható, így lehetőség nyílik a baleset/sérülés helyszínéhez legközelebbi és megfelelő szintű egység riasztására.
De ne ugorjunk előre. Mi történik, amennyiben hívás érkezik a mentésirányító központba?
A telefont kezelő diszpécser felveszi a bejelentés fontos adatait pl. helyszín, betegség, sérülés jellege. Munkáját egy kitöltendő adatlap segíti. A felvett hívás adatait továbbítja a mentésirányítónak, aki mérlegelést követően döntést hoz arról, hogy melyik és milyen szintű mentőegység kerüljön riasztásra. A mentőegység riasztható telefonon, amennyiben a mentőállomáson tartózkodik, illetve rádión, amennyiben úton van. A feladatot az irányítás rádiósa kidiktálja a mentőegységnek, ahol a mentőápoló a szükséges információkat egy menetlevélre rögzíti. Minden betegről külön menetlevél készül, ez rögzíti többek között az eset helyszínét, a kiérkezés, helyszínről indulás idejét, a beteg adatait, valamint az átvevő kórház igazolását a beteg átvételéről.
Számos esetben érkezik olyan információ, bejelentés, melynek alapján egyszerre több mentőegység is riasztásra kerül. Ilyen ok lehet, amennyiben már a bejelentésben is kiderül, hogy több beteg vagy sérült van a helyszínen. A gyakorlatban létezik a párhuzamos riasztás elve, mely azt jelenti, amennyiben a szükséges szintű egység nem a legközelebbi, akkor annak indításával párhuzamosan egy közelebbi alacsonyabb szintű egység is riasztásra kerül, mely korrekt visszajelzést tud adni, illetve el tudja kezdeni az ellátást. Az irányítás gondoskodik arról is, ha a helyszínre rendőrséget vagy tűzoltókat kell küldeni.
Az irányításra beérkező hívások mennyisége napszaktól, a hónap napjaitól és időjárástól függően is változó. Egy-egy nagyobb volumenű eset, pl. tömeges baleset, egyszerre nagyobb mentőerőt igényel. A mentés készenléti jellegű szolgálat. A mentőállomáson tartózkodás sem pihenést jelent, hiszen nappal 1 perc, éjszaka 2 perc alatt kell megkezdeni a kivonulást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A mentőegység helyszínre érkezését és a szükséges vizsgálatok és ellátás elvégzését követően a beteg elszállítása következik.
A szállítás a beteg állapotától függően a megfelelő intézmény szakellátását végző osztályára vagy egy központi, úgynevezett sürgősségi betegellátó-, esetleg intenzív osztályra történik.
A mentőautók típusai
Hazánkban egy szervezet, az Országos Mentőszolgálat látja el a mentést. Ennek előnye, hogy az ország minden pontján azonos a működési elv, egységes a járműpark, a felszerelés, a képzés és továbbképzés, illetve a vonatkozó ellátási elv.
A betegszállítás 2008. január 1-től nem tartozik az Országos Mentőszolgálat feladatai közé. A korábbi szállítóautó rendszerint olyan betegeket vitt a lakásukról valamilyen kezelésre vagy vizsgálatra a szakrendelőbe, kórházba és ezt követően otthonába, illetve kórházak között, egyik osztályról a másikra, akik állapotukból, vagy társadalmi helyzetükből kifolyólag maguktól nem tudtak eljutni. Az ilyen betegek esetén előreláthatóan nincs szükség komoly beavatkozásra, ezért a személyzet egy sofőrből és egy mentőápolóból áll. Ezt jelenleg teljes körűen magánszolgáltatók végzik az országban.
Az OMSZ feladata a mentés, valamint a mentőszállítás, melynek során várható a beteg állapotának rosszabbodása, tehát beavatkozás szüksége.
A továbbiakban az egyes mentőegységek kerülnek röviden bemutatásra, melyeknek személyi és tárgyi feltételeit rendelet szabályozza.
A mentőkocsi személyzete mentőszakápolóból és gépkocsivezetőből áll. Valamennyi mentőegység felszerelése tartalmazza a lélegeztetéshez szükséges ballont, légutat biztosító eszközöket, rögzítő eszközöket, alapszintű gyógyszereket. Alkalmas tehát újraélesztés megkezdésére, oxigén adagolásra, fájdalomcsillapításra, rögzítésre, sérülések, sebek ellátására. Súlyosabb esetben is el tudják kezdeni az ellátást a magasabb felszereltségű mentőautó megérkezéséig.
Sajnos jelenleg még nincs minden mentőgépkocsin félautomata defibrillátor.
Megjelent rendszerünkben az un. KIM (kiemelt mentőgépkocsi) egység. Személyzete külön képzésben részesült, így magasabb a kompetenciája, a felszerelés kiegészült további gyógyszerekkel, gyermekek ellátáshoz szükséges eszközökkel, félautomata defibrillátorral, rögzítő eszközökkel.
A mentőkocsik Ford, illetve Toyota típusú járművek.
Az esetkocsik személyzete egy mentőtiszt vagy mentőorvos, mentőápoló és mentőgépkocsivezető. Mind technikai felszereltségében, mind személyi feltételeivel alkalmas mindennemű mentési feladat megkezdésére, az esetek túlnyomó többségének teljes ellátására, és a beteg kórházba szállítására. Rendelkezik infúziós pumpával, EKG-defibrillátorral, számos gyógyszerrel, infúziókkal. A legmagasabb felszereltséggel az ún. rohamkocsik bírnak, személyzete fő- vagy mellékállású, mentésben jártas szakorvos, egy szakápoló és egy nagy gyakorlattal rendelkező mentő-gépkocsivezető. Kiemelt technikai berendezésekkel rendelkező egység. Felszereltségük az esetkocsihoz képest kiegészül lélegeztető géppel, pacemakerrel, gyógyszerekkel.
Kivonulásuk speciális esetekhez (pl. tömeges szerencsétlenségek, újraélesztés, helyszínen megkezdett, igen komoly gyógyszeres és műszeres beavatkozások - pl. szívritmuskeltő készülék, ún. pacemaker helyszíni bevezetése) lenne indokolt, mivel igen magas szakmai felkészültségük és műszeres felszereltségük ezt indokolná.
Jelenleg a roham- és esetkocsik Mercedes Sprinter típusú járművek.
Speciális mentőegységek
Az országban Budapesten és Balatonfüreden teljesít szolgálatot a mentőorvosi kocsi (MOK), melyen szakorvos és gépkocsivezető dolgozik. Személykocsi jellegéből adódóan igen gyorsan mozog, felszereltsége megegyezik a rohamkocsiéval. Alkalmas mentőkocsival együtt történő riasztásra, tömeges baleseteknél a ellátás koordinálására, szakmai segítség helyszíni nyújtására.
A fővárosban és környékén teljesít szolgálatot a gyermek-rohamkocsi, amely a sürgősségi gyermekellátások mellett számtalan esetben végez kórházak közötti betegszállítást. Ez olyan esetekben indokolt, amikor a beteg gyermek folyamatos orvosi felügyeletet igényel, ezekben az esetekben a gyermek-rohamkocsi tulajdonképpen mozgó gyermek intenzív osztályként funkcionál. Felszerelése megfelel a rohamkocsinak, ezen felül kiegészül a gyermekek ellátásához szükséges eszközökkel. Számos esetben vidéki városokban is feltűnik, amennyiben súlyos állapotú gyermek szállítása a fővárosba irányul.
A tervek szerint 2008 második felében Miskolc és vonzáskörzetében is elindul egy gyermek-rohamkocsi.
Ugyancsak a fővárosban és környékén működik a gyermek MOK, mely felszerelésében megfelel a gyermek-rohamkocsinak, feladata hasonló a MOK-hoz. A gyermekek ellátásra szervezett egységeken gyermekgyógyász, illetve gyermek intenzív terápiás szakorvosok dolgoznak.
A koraszülött mentést az országban jelenleg nyolc állomásról irányítják. Az újszülöttek szállítására, ill. mentésére specializálódott mentőegységek a gyermekek testméreteihez illeszkedő felszereléssel, inkubátorral felszereltek, az újszülöttek ellátására specializálódott szakorvossal a fedélzeten működnek.
Szintén különleges feladatok ellátására alkalmas a mentőhelikopter. Előnyük, hogy gyorsan juthatnak a gépkocsival nehezen vagy lassan megközelíthető helyszínekre. Felszereltségük a rohamkocsikéval egyezik. Jelenleg 7 légimentő-bázis működik hazánkban - Budaörs, Balatonfüred, Miskolc, Debrecen, Pécs, és Szolnok, mely ideiglenes, a szentesi bázis idei évi átadásáig szolgál.
Tekintse meg képtárunkat a mentőjárművekről!
