Számos kutatás alátámasztotta, hogy a tartós egyedüllét káros hatással lehet a fizikai és mentális egészségre. Egy, a British Medical Journal (BMJ) című orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerint sok más egyéb mellett ilyen káros egészségügyi hatás lehet a szervezetben fellépő gyulladás - írja a CNN.
Az egyik koppenhágai biobank közel 5 ezer páciensének vérmintáját vizsgálva a kutatók a férfiak esetében szignifikáns összefüggést találtak a párkapcsolatok felbomlása vagy az évekig tartó egyedüllét, és a gyulladás kialakulása között - az egyedül töltött évek és a szakítások számát is bekalkulálva. A nőknél nem figyeltek meg ilyen hatást, ami a kutatók szerint azzal is összefügghet, hogy a tanulmányba lényegesen kevesebb nőt vontak be, mint férfit.
"A tanulmány rávilágít arra, hogy szoros kapcsolat van az idegrendszer működése és a gyulladások kialakulása között, ami hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához" - idézte a CNN Peter Libby szívspecialistát, aki ebben a kutatásban nem vett részt. Ugyanakkor fontosnak nevezte azt, mert mint mondta, segítségével egy újabb lépést tehetünk afelé, hogy "megértsük a stressz és a gyulladással kapcsolatos biológiai változók közötti alapvető összefüggéseket".
A vizsgálatba bevont résztvevők átlagéletkora 54,5 év volt. Karolina Davidsen, a Koppenhágai Egyetem Közegészségügyi Tanszékének tudományos munkatársa - a tanulmány egyik szerzője - szerint ha előrehaladottabb életkorban mérték volna a szervezetben kialakult gyulladás szintjét, az eredmények másképp is alakulhattak volna.
Az egyedüllét nem azonos a magánnyal
Mint a legtöbb dolognak, az egyedüllétnek is megvannak az előnyei és a kockázatai. Van, aki hozzászokott ahhoz, hogy életét nem kell mással megosztania, minden téren jól boldogul egyedül, elégedett, és annak ellenére, hogy nincs társa, nem magányos. Ezzel szemben van, aki akkor is magányosnak érzi magát, ha kapcsolatban vagy családban él.
Kutatók szerint a magányosság egyértelműen összefüggésbe hozható az egészség, a jóllét és a kognítív funkciók csökkenésével, de az, ha valaki egyedül él, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy magányos is. Louise Hawkley, a Chicagói Egyetem kutatója szerint a sokszínű szociális háló - a társas kapcsolatok megléte -, és a saját életünk feletti kontroll érzése jelentős hatással van arra, hogy ki mennyire érzi magányosnak magát.