A 20 óra 23 perckor regisztrált rengés epicentruma Kassától 60 kilométerre északkeletre helyezkedett el – közölte Facebook-oldalán a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma. Hozzátették, a rengést itthon is érezni lehetett. A legtöbb bejelentést Miskolcról kapták, de Vásárosnaményből, Hajdúnánásról és Sárospatakról is érkeztek hasonló beszámolók. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szintén hétfő este azt közölte, hogy károkról nem érkezett bejelentés.
Késő éjszaka az obszervatórium azt írta egy újabb posztban, hogy a mintegy 10 kilométer mélységben kialakult földrengés az előzetes eredmények szerint egy feltolódásos (kompressziós) szerkezet mentén történt. A rengés helye a Pienini-szirtöv mentén volt, amely elválasztja egymástól a Külső- és Belső-Kárpátokat. A tektonikai vonal szintén elválasztja az afrikai eredetű AlCaPa tektonikai lemezt az attól északkeletre elhelyezkedő Európai Táblától és az annak délnyugati szegélyét képző Transz-Európai Szutúra Zónától (TESZ). Az összenyomódás és a feltolódás hajtóereje ebben az esetben is az a tény, hogy az Afrikai kőzetlemez és annak északi előőrse, az „Adriai-tüske” folyamatosan északi irányba sodródik, ütközve a stabil Európai Táblával, ami folyamatos feszültségfelhalmozódást okoz. A régióban további kisebb utórengések is előfordulhatnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
