A mentők nagyvárosi környezetben negyed óra alatt érnek ki a beteghez, ami városról városra, időszakról időszakra változhat. Az agy például fulladás esetén maximum három percet bír ki oxigén nélkül - emiatt is fontos tudni, hogy mit tegyünk, ha veszélybe kerülünk.
Fulladás
Ha valami megakad a légutakban, ösztönösen köhögni kezdünk. Próbáljunk olyan erősen köhögni, amennyire csak tudunk, ugyanis ez a legtöbbször megoldja a problémát. Ha pedig előrehajolunk és fejünket lehajtjuk, azzal könnyebben meg tudunk szabadulni a problémás tárgytól vagy ételtől.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha ez nem segít, megpróbálhatjuk magunkon is végrehajtani a Heimlich-féle műfogást és így tudjuk a hasfalunkon alkalmazott nyomás segítségével kimozgatni a légutunkba akadt tárgyat. Ezt kétféleképpen hajthatjuk végre. Az egyik mód az, hogy egyik kezünket ökölbe szorítjuk, köldökünk fölé helyezzük, másik kezünk tenyerével lefedjük, majd nagyon erősen és mélyen benyomó mozdulatokat teszünk, körülbelül ötöt.
A másik mód az, hogy ráhajolunk egy asztalra vagy széklábra és hasunkat olyan erősen ráfeszítjük ezen bútorokra, amennyire csak tudjuk - az előzőhöz hasonlóan ezt nem elnyújtottan, hanem többször, gyorsan kell megtennünk. Ezen második mód többször segíthet, mivel fulladás közben nincs feltétlenül kezeinkben annyi erő, hogy saját öklünkkel hatékonyak lehessünk. Ha sikerült a fulladást okozó tárgyat megszüntetnünk, menjünk orvoshoz, ugyanis a fenti technikák pontatlan alkalmazás esetén belső sérülést is okozhatnak.
Vérzés
Az ezzel járó sérülés esetén gyorsan kell elállítanunk a vérzést. Egy komoly seb esetén akár egy perc alatt el lehet vérezni, és amíg nem valószínű, hogy egy konyhai aprítás közben ez megtörténik velünk, mindig legyünk résen.
Mit is kell tennünk vérzés esetén?
Szorítsuk el a sebet vagy tiszta konyharuhával (vagy bármilyen ruhadarabbal, ami kezünk ügyébe kerül) és fontos, hogy a sebet a szív magasságába vagy afölé emeljük, ezzel ugyanis csökkentjük a sérült területre érkező vér mennyiségét. Ha például a lábunk vérzik, feküdjünk le és polcoljuk fel a lábunkat, ezzel ugyanis szívünk fölé kerül - a vér pedig nehezebben folyik a gravitációval ellentétesen, így kevesebb vér jut a sérült területre, tehát kevésbé fogunk vérezni.
Sose próbáljunk eltávolítani a sebből semmit, ami beletapadt vagy beleszorult. Inkább menjünk be a baleseti ügyeletre, ha nem tudunk vezetni vagy messze van, kérjük meg egy jó ismerősünket, hogy vigyen be. Azért se szedjünk ki semmit belőle, mert a sebben található tárgy lehet hogy éppen elzárja a vér útját, és ha kivesszük, nagyobb vérzést indíthatunk el.
Levágott ujj
Konyhában vagy műhelyben is történhet olyan baleset, amely során nemcsak belevágunk ujjunkba, hanem akár le is vághatjuk egy (vagy több) ujjpercünket. Ilyenkor szorítsuk el a lehető legjobban a vérzést egy tiszta ruhadarabbal és tartsuk a kezünket a fejünk fölé, hogy a vérzés lelassuljon. Ha akad fájdalomcsillapító a közelben, vegyünk be azt is.
A nagy ijedtségtől ilyenkor sokan elfelejtik eltenni vagy magukkal vinni az ujjuk levágott darabját, pedig ez a lehető legfontosabb - ilyenkor ugyanis még van esélyünk arra, hogy visszavarrják, és ujjunk újra működőképes lehet.
Miután foglalkoztunk a vérzéssel, találjuk meg ujjunk levágott darabját, öblítsük le, csavarjuk bele egy papír törlőkendőbe és tegyük egy kis zacskónyi jég közé, majd vigyük magunkkal a kórházba. A jég lelassítja a szövetben zajló bomlási folyamatokat. A törlőkendő pedig azért fontos, mert ha az amputált szövet közvetlen kapcsolatba kerül a jéggel, az mind a bőrt, mind pedig a szöveteket károsíthatja. (Egy ujjat általában hat órán belül lehet visszavarrni úgy, hogy az visszanyerhesse működését.)
Szívproblémák
Ha úgy érezzük, hogy annyira fáj a szívünk, hogy nem tudunk mit csinálni, hívjunk mentőt. Amíg várunk rájuk, rágjunk el egy acetilszalicilsavat tartalmazó tablettát (így gyorsabban hat, mintha lenyelnénk) és feküdjünk úgy le, hogy a fejünk és a vállaink enyhén meg vannak emelve. Ez nemcsak a legkényelmesebb pozíció, hanem a szívünket is kevésbé terheli.
Az acetilszalicilsav lassítja a véralvadást, így ha vannak kialakult rögjeink, azok nem lesznek nagyobbak. Ezzel pedig csökkenthetjük a szívroham esélyét is. (Ha korábban már kaptunk mellkasi fájdalomra nitroglicerin tartalmú sprayt, azt fújjuk a nyelvünk alá, hiszen ez is javítja a véráramlást, és csökkenti a kellemetlen szimptómák egy részét.)
Ha a fájdalom 10-15 percnél tovább tart, nagyobb problémára kell gyanakodnunk például szívinfarktusra. Lélegezzünk ilyenkor mélyeket - ezzel ugyanis több oxigén jut a tüdőnkbe és a véráramlást is a megfelelő szinten tartja.
Ha túlságosan gyorsan ver a szívünk, megpróbálhatjuk alkalmazni az úgynevezett Valsalva-manővert: nagy levegőt veszünk, befogjuk az orrunkat, becsukjuk a szánkat és benntartjuk, préseljük a levegőt, mintha csak a füleinket akarnánk kidugítani egy hosszabb repülőút után.
Ezzel csökkenthetjük szívverésünk sebességét , ami azért is hasznos, mert minél gyorsabban ver a szívünk, annál rosszabbak a kísérő tünetek is. Ha ez nem működik, masszírozzuk meg a nyakunkon azt az ütőeret, ahol a pulzusunkat szoktuk érezni. Ha körkörösen dörzsöljük egy ideig, az csökkenti a szívverést és a vérnyomást is.
Rovarcsípés a szájban
A nyári időszakban kifejezetten gyakoriak a rovarcsípések és meglepő módon ezek nemcsak bőrünkön történhetnek, hanem akár a szánkban vagy a torkunkban is. A méhek vagy darazsak ugyanis nagy eséllyel szállhatnak bele poharainkba, mert vonzzák őket az édes, cukortartalmú italok.
A rovarcsípések hatására szánk, nyelvünk vagy akár torkunk is feldagadhat, ami miatt a légutaink részlegesen elzáródhatnak, és nehezebbé válhat a levegővétel. Akik allergiásak a csípésekre, azoknál anafilaxiás sokk is beindulhat, ami életveszélyes is lehet. Ha ilyet tapasztalunk, a lehető leggyorsabban kell cselekednünk! Hívjunk mentőt és ezután kezdjünk el jégkockát szopogatni - a jég ugyanis nemcsak a fájdalmat enyhíti, hanem a dagadást is segít lelohasztani.
Ezt soha ne tedd!
Ha rosszul érzi magát, ne tegye a fejét a két térde közé. Hiszen, ha ebben a testhelyzetben elájul, akkor komolyabb sérülést vagy agyrázkódást is szenvedhet - mondta Joe Mulligan. Inkább feküdjön le a földre, tegye fel a lábát, hogy a vér áramlása az agy irányába legyen erősebb. Ettől nagy valószínűséggel jobban lesz, mert az ájulások leggyakoribb oka az agy irányába történő csökkent véráramlás. Ha úgy gondolja, hogy túl sok gyógyszert vett be, vagy mérgező anyagot ivott, például fehértőt, semmiképpen ne igyon rá nagy mennyiségű vizet, azzal a szándékkal, hogy felhígítsa. Ezzel inkább a gyógyszer gyorsabb felszívódását segítené elő a szervezetében. Mindkét típusú mérgezés esetén menjünk kórházba és mondjuk el, mit vettünk be vagy nyeltünk le és mikor, az ottani orvosok tudnak majd segíteni a bajon. Forrás: Daily Mail
Ez is érdekelhet
