Testünk kiegyensúlyozott hőmérsékletéről egy bonyolult rendszer gondoskodik, amelyben kiemelt szerepe van a folyadékháztartásnak és a bőr hőszabályozó funkciójának. A bőrben lévő verejtékmirigyek a testhőmérsékletnek megfelelően párologtatnak. Nyári melegben a bőr hajszálerei kitágulnak, ezzel növelik a hőleadást. Ha a párologtatás nem megfelelő, például azért, mert nem iszunk elég folyadékot , a testhőmérséklet emelkedni kezd. Ennek sajnos súlyos következményei is lehetnek.
Ha kánikula idején valakire heves fejfájás , szédülés, émelygés tör rá, vagy elveszti az eszméletét, a rosszullét hátterében sok esetben valamilyen hőleadási zavar áll. Ilyenkor az érintettet azonnal árnyékba, szellős helyre vagy elsötétített szobába kell vinni. A testhőmérséklet normalizálásával, a fejre, tarkóra, csuklóra tett hideg vizes borogatással kell kezdeni az ellátást! Ha képes nyelni, a folyadékot és az elvesztett energiát, sót is pótolni kell - ezekre tökéletesek az izotóniás italok. Ha nincs eszméleténél, a légutakat kell biztosítani. Feltétlenül orvosi ellátásra van szükség!
Milyen "fokozatai" vannak a hőség miatt kialakuló rosszulléteknek?
Napszúrás
A napszúrást a fedetlen fejet tartósan érő napsugárzás váltja ki, amely helyi hőmérséklet-többletet okoz.
Hőguta
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hőguta névvel itt a szakirodalomban hőségcollapsusként említett tünetegyüttest illetjük. Kialakulásához nem feltétlenül szükséges a nagy meleg, elegendő, ha pl. túlöltözött az illető. A test hőleadásának akadályozása miatt a hőleadás és hőfelvétel aránya eltolódik.
Hősokk
Hősokk vagy más néven hőkimerülés a nagy melegben végzett extrém fizikai teljesítmény, sokszor sport következménye lehet. Nem ritkán tömegesen fordul elő sportrendezvényeken.
A napszúrás elkerüléséhez ne tartózkodjunk a tűző napon és óvjuk a fejünket kalappal, sapkával.Extrém hőség idején viseljünk szellős, vékony, könnyű, világos színű, lehetőség szerint természetes alapanyagból készült (pamut, vászon) ruhadarabokat! Nagyon kell ügyelnünk a folyadékbevitelre: egy felnőtt adagja alapesetben minimum 2-2,5 liter, de a hőségben ennél jóval többre van szükség.
Az sem mindegy, mit iszunk: az alkohol és a koffeintartalmú italok fogyasztását jobb kerülni, mert ezek vízhajtó hatásukkal több kárt okoznak, mint amennyi hasznot! A nehéz ételek helyett inkább többször, kisebb mennyiségű ételt fogyasszunk! Szellőztessünk rendszeresen, de a nappali meleget jobb kizárni, és inkább csak estétől reggelig, a hűvösebb órákban legyenek nyitva az ablakok. Akinek lehetősége van rá, zuhanyozzon le naponta többször, ha nem áll módjában, legalább a kezére, csuklójára csorgasson hideg vizet, illetve nedvesítse be a tarkóját.
A hőgutának illetve hőségcollapsusnak nevezett súlyos állapot nemcsak nagy melegben jelentkezhet. Ilyenkor a test a felesleges hőt nem tudja leadni és túlmelegszik, ami fejfájást, szapora szívműködést, nehézlégzést, esetleg izomgörcsöt okozhat és eszméletvesztéshez, szélsőséges esetben halálhoz is vezethet. A hosszan tartó magas külső hőmérséklet hatására a szervezet sok folyadékot és sót veszít a verítékezéssel, ami fáradékonysághoz, vérnyomáseséshez és ájuláshoz vezethet. Ha a külső hőmérséklet olyan magas, hogy már az izzadás sem tudja a testhőmérsékletet csökkenteni, akkor az vészesen magas lesz, ami hőgutát okozhat.
Ilyenkor a bőr száraz, kipirult és forró, a pulzus nagyon szapora, a percenkénti szívverések száma meghaladhatja a 150-et is, és a testhőmérséklet 40 °C, vagy még magasabb. Tudatzavar, eszméletvesztés és izomgörcsök léphetnek fel. Ez azonnali kezelést igénylő, életveszélyes állapot! Szerencsére az ilyen súlyos állapotok viszonylag ritkán fordulnak elő, és kellő körültekintéssel megelőzhetők. Nagy melegben a legfontosabb a bőséges folyadékbevitel és a kellő sópótlás.
Kerülendő a tartós, nehéz fizikai munkavégzés. Ha megoldható a bőrfelület hideg vízzel történő permetezése vagy borogatása, az hatékonyan elősegíti a testhőmérséklet csökkentését. A magas hőmérséklet mellett a páradús levegő, a szoros, zárt ruházat is elősegítheti a kialakulását, mert az izzadással történő hőleadást akadályozza.
Hősokk vagy más néven hőkimerülés a nagy melegben végzett extrém fizikai teljesítmény következménye lehet. Két típusát különböztetik meg: az egyik a sóhiányos, ilyenkor a szervezet sóháztartása felborul (mert csak az elpárolgott folyadékot pótoljuk, a sókat, ásványi anyagokat nem); a másik pedig a vízhiányos, amikor még a folyadékot sem pótoljuk. A tünetei közé tartozik az izomgörcsök, hasi görcsök, láz, verejtékezés, bágyadtság, szomjazás, látászavar, légzési nehézség, szapora pulzus, hányinger . Ellátásához szakember segítsége kell, de addig is fektessük le, borogassuk, hűtsük az érintettet.
