Bár sokan az új koronavírus villámgyorsan terjedő delta variánsában látják a legfenyegetőbb veszélyt, Scott Lindquist, Washington állam járványügyi szakértője az egyéb vírusváltozatokat illetően is borúlátó, mert ezek is egyre több megbetegedést okoznak az Egyesült Államokban. Köztük az először Brazíliában kimutatott gamma (más néven P.1 változat), amelynek előfordulása a legfrissebb adatok szerint Amerika nyugati és északkeleti régiójában is meghaladja a 15 százalékot, de van olyan állam, ahol az újonnan regisztrált fertőzések 25 százalékáért e variáns felel - írja a CNN.
Noha az Egyesült Államokban a gamma variáns mellett az alfa (vagyis brit) és a delta (indiai B.1.617 és B.1.617.2) is egyre több megbetegedést okoz, az eddigi tapasztalatok szerint még egyetlen olyan koronavírus-változat sem akadt, ami érdemben ki tudta volna cselezni a teljesen oltottak immunitását. Az oltásokkal megszerzett védettségnek ugyanis szakértők szerint elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy óvjon az egyes mutáns változatokkal szemben is. Aggodalomra az adhat okot, hogy több variáns is képes megfertőzni a természetes immunitást megszerzetteket - akik már átestek a betegségen -, és a részben immunizáltakat. (Az oltatlanokról már nem is beszélve.)
A cseles gamma: ellenállóbb a vakcinákkal szemben
A gamma variánst az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) is a jelenleg aggodalomra okot adó négy változat közé sorolta, mert fertőzőképesebb és súlyosabb megbetegedést okoz, mint az eredeti, vuhani változat. Ráadásul a meglévő antitestek kevésbé bizonyulnak hatékonyak ellene, emellett rezisztensnek tűnik a különféle gyógyszeres terápiákra. A jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy a gamma ellenáll az antitestest-kezelések hatásainak, ezért kilenc amerikai államban le is állították két monoklonális antitestkezelés elérhetőségét, amelyek korábbi tapasztalatok szerint a fertőzötteknél jelentősen, akár 70-75 százalékkal is csökkenthették a súlyosabb szövődmények kialakulásának kockázatát.
A Baylor Orvostudományi Főiskola professzora és dékánja, Peter Hotez szerint az immunitásra gyakorolt kedvezőtlen hatás a vírus mutációihoz - ebben az esetben háromhoz - kapcsolódik, amelyek megváltoztatják a tüskefehérje alakját, megnehezítve az antitestek számára ezek felismerését és semlegesítését. Szakemberek szerint a gamma azért is "trükkös" változat, mert hasonló az antitestekkel szembeni ellenálló képessége, mint az Egyesült Királyságban jelenleg domináns deltáé, ami néhány hete már a szigetországbeli fertőzések 90 százalékáért volt felelős.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kérdőjelek a variánsokkal kapcsolatban
"Az egyes változatok terjedése olyan környezetet teremt, amelyben a védőoltások hatása nem tart örökké. A variásokban pedig az az aggasztó, hogy folyamatosan újabbak és újabbak jelennek meg" - véli Ramon Lorenzo Redondo, az Északnyugati Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó specialistája. Véleménye szerint azokon a területeken, ahol alacsony az átoltottság , az egyes változatok még gyorsabban alkalmazkodhatnak, terjedhetnek és fejlődhetnek, hogy kikerüljék az immunitást. Éppen ezért fontos, hogy mielőbb minél több ember teljes védettséget szerezzen.
Ez is érdekelhet
Ugyanakkor az is biztos, hogy a dominánsabb vírusváltozatok képesek kiszorítani, "felülmúlni" egymást, ahogy például a delta tette az alfával az Egyesült Királyságban, vagy ahogy korábban az alfa "nyomta le" a vuhani változatot. A virológusok és a járványügyi szakemberek egyelőre nem biztosak benne, hogy a gamma képes-e erre.
Legjobban: