Mindannyian tudjuk, hogy a légszennyezés káros az egészségre, és a kutatók új és újabb bizonyítékot találnak a szennyezés negatív hatásaira. A legújabb kutatások pedig már odáig mennek, hogy katalogizálják a különféle szennyezések termelékenységet rontó hatásait.
Számos tanulmány igazolta, hogy a szennyezés csökkenti a mind mezőgazdasági munkások, mind pedig a gyári munkások teljesítményét. Egyszerűen kevesebb terméket állítanak elő, ha nem tiszta a levegő. Amikor a szennyezettségi szint - azaz a kültéri és beltéri ózon részecskék mennyisége - növekszik, a fizikai munkások nem tudnak mit tenni, és lelassulnak.
Mi a helyzet az irodákban?
De mi a helyzet azoknál, akik a számítógép előtt ülnek egész nap? - tette fel a kérdést a tekintélyes üzleti tudományos lapban, a Harvard Business Review-ban Tom Y. Chang, Joshua Graff Zivin, Tal Gross és Matthew Neidell. Egy vizsgálatban a legnagyobb kínai utazási iroda, a Crip hívásközpontjában dolgozók teljesítményét vizsgálták. Ha ugyanis őket befolyásolja a szennyezés, akkor mindannyian sebezhetőek vagyunk.
A Ctrip személyi nyilvántartásait elemezve meglepően erős kapcsolatot találtak a napi légszennyezés és a dolgozók termelékenysége között. Ha átlagosan 10 egységnyit növekedett a légszennyezettségi index ( Air Quality Index - AQI), akkor 0,35 százalékkal csökkent a Ctrip alkalmazottak által kezelt hívások száma. Ez a megfigyelés arra utal, hogy a munkavállalók 5 -6 százalékkal hatékonyabban dolgoznak, ha tiszta levegőben dolgozhatnak az erősen szennyezettel szemben. Ez volt az első tanulmány, amely dokumentálta a légszennyezés hatását az irodai munkára.
Európa még veszélyesebb
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A bostoni kutatók megállapították, hogy a szennyezett levegő igen sokba kerülhet a vállalatoknak, hiszen az olyan nagyvárosokban, mint Los Angeles vagy Phoenix hetekig túlságosan szennyezett lehet a levegő, s Európában, ahol a szabványok megengedőbbek, még több napon lehet túlságosan magas a légszennyezettség.
Bár még sok kutatómunka kell annak kiderítéséhez, hogy pontosan kiderítsék, a szennyezés milyen mechanizmusok révén hat, de azt ma már tudják, hogy csökkenti a kognitív képességeket. A szilárd részecskék ugyanis elég kicsik ahhoz, hogy bejussanak a véráramba, és a szagló és háromosztatú ideg axonjai mentén eljussanak a központi idegrendszerbe, ahol beágyazódhatnak mélyen az agytörzsbe. Ahol aztán gyulladást okoznak, kortikális stressz és a cerebrovaszkuláris sérüléseket idéznek elő. Ha valaki huzamosan és erőteljese van kitéve a finom részecskék hatásának, annál az intelligencia és a kognitív teljesítmény csökkenésére lehet számítani. Hogy ez negatív hatást gyakorol a termelékenységre, azt már nagyon magyarázni sem kell.
Ez is érdekelhet
Forrás: Harvard Business Review
