A 30 érintett afrikai, közel-keleti és délkelet-ázsiai országból 26-ban csökkent a csonkítások száma az elmúlt években, bár vannak olyan térségek, ahol nem történt látványos változás. Az érintett országokban több mint 400 ezer nő és csaknem 300 ezer lány adatainak elemzése alapján készült felmérés szerint a 15 és 49 év közötti nők 37 százaléka, 14 éves korig pedig a lányok 8 százaléka érintett – derült ki a PLOS Medicine tudományos folyóiratban pénteken közzétett tanulmányból.
A nemi szervek megcsonkítása során a csiklót és a szeméremajkakat a módszertől függően részben vagy teljesen kivágják, a legsúlyosabb esetben a hüvelyt egy kis lyuk kivételével összevarrják. A tanulmány szerzői szerint a csonkításokat vallási, társadalmi vagy kulturális okokból végzik, az érintett országokban ugyanis van egy olyan nézet, hogy a beavatkozás javítja a lányok és nők házassági kilátásait, valamint fékezi a szexuális késztetéseket.
A női körülmetélés teljesen értelmetlen szokás
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 30 olyan ország van a világon, ahol hagyománya van a lányok és a nők megcsonkításának. A Stephen McCall, a Bejrúti Amerikai Egyetem munkatársa által vezetett kutatócsoport úgy becsüli, a beavatkozások világszerte legalább 100 millió nőt érintenek, de azt is hozzáteszik, hogy valószínűleg a tényleges szám ennél magasabb. Az ENSZ becslései 200 millió esetről szólnak.
A mostani tanulmány szerzői a női nemi szervek megcsonkítását a nemek közötti egyenlőtlenség szélsőséges formájának tekintik, libanoni kutatók pedig arra figyelmeztetnek, hogy a beavatkozás életre szóló következményekkel jár a nők és lányok számára. Amellett, hogy a női nemi szervek megcsonkításának semmilyen egészségügyi vagy tudományos értelme nincs, előfordul, hogy az érintettek belehalnak a kegyetlen beavatkozásba. Akik pedig túlélik, azok is pszichológiai problémákkal, súlyos fájdalommal, fertőzésekkel, vérmérgezéssel, meddőséggel és terhesség alatti komplikációkkal szembesülhetnek.
Van ország, ahol a nők közel 100 százaléka érintett
Etiópiában 2000-ben még a csecsemőkorú és 14 év közötti lányok közel 52 százaléka volt szenvedő alanya ennek a gyakorlatnak, 2016-ban azonban ez az arány már csak 15,7 százalék volt. A szerzők a változás okaként nemcsak a jogi tilalmakat, hanem az oktatáshoz való magasabb szintű hozzáférést, valamint a társadalmi normák változását is megjelölik. Etiópiában 2004-ben tiltották be a női nemi szervek megcsonkítását, az UNICEF adatai szerint pedig a lakosság többsége ma már úgy véli, ezt a gyakorlatot nem szabad folytatni. Claudia Cappa, az UNICEF szakértője úgy fogalmazott, „ma a nőknek nagyobb hozzáférésük van az oktatáshoz és a munkaerőpiachoz, ez pedig a társadalmi normákat is megváltoztatja”. A szakértő szerint „ezeket a normákat kell megváltoztatni, ehhez azonban idő kell, és alapvetően a nők helyzetét kell megerősíteni az érintett országokban”.
A tanulmányban megjegyzik, hogy Burkina Fasóban, Szomáliában és Bissau-Guineában nőtt a nők ellen elkövetett csonkítások száma. Bissau-Guineában 2006-ban a nők 44,5 százalékának csonkították meg a nemi szervét, 2018-2019-ben azonban már 52,1 százalékra ugrott az érintettek aránya. A felmérés szerint a női körülmetélésnek is nevezett eljárás tekintetében Szomáliában a legsúlyosabb a helyzet: 2020-ban a nők 99,2 százaléka volt érintett, vagyis az országban élő nők és lányok szinte kivétel nélkül mindegyike. 2006-ban ez az arány 98 százalék volt. Maliban sem sokkal jobb a helyzet, 2018-ban a lánygyermekek közel 73 százalékát érintette a beavatkozás.
