Fejfájás, fáradtság és az oltás helyén tapasztalt átmeneti érzékenység - ezek a leggyakrabban tapasztalt oltási reakciók, amelyekről a Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca vakcinájával oltottak közül 4-ből 1 ember beszámol. A londoni King's College kutatóinak legújabb tanulmányából az is kiderült, hogy az oltás utáni mellékhatások általában a vakcinázást követő első 24 órában jelentkeztek, és legfeljebb 1-2 napig tartottak - olvasható a MedicalXpress oldalán . A szakértők a ZOE COVID Symptom Study nevű alkalmazás segítségével mérték fel az Egyesült Királyság oltási programjában részt vevőknél jelentkező tüneteket, az erről készült átfogó tanulmány részleteit pedig a Lancet Infectious Diseases című szaklapban tették közzé.
Kellemes meglepetésként érte a kutatókat, hogy a vártnál lényegesen kevesebb mellékhatásról számoltak be azok, akik az Egyesült Királyságban jelenleg alkalmazott két koronavírus elleni vakcina valamelyikét kapták meg. Mind a Pfizer, mind az AstraZeneca oltóanyagánál többféle lehetséges mellékhatást tüntettek fel a gyártók a klinikai tesztek alapján, úgy mint fejfájás, fáradtság, hidegrázás, hasmenés, láz, ízületi merevség, izomfájdalom, hányinger, közvetlenül az oltás helyén pedig fájdalom, duzzanat, érzékenység, bőrpír, viszketés, melegség és hónalji nyirokcsomó-duzzanat léphet fel.
A fejfájás az első számú tünet
A kutatók az alkalmazást használó több mint 627 ezer felhasználó visszajelzéseit rendszerezték, akik tavaly december 8. és idén március 10. között kapták meg a Pfizer- vagy az AstraZeneca-vakcina első vagy második adagját, majd az oltást követő 8 napban rögzítették az észlelt tüneteket . Ezek alapján az alábbi következtetéseket vonták le a szakemberek:
- Az oltottak 25,4 százalékánál lépett fel egy vagy több szisztémás, azaz egész testet érintő oltási reakció, míg 66,2 százalékuk számolt be az oltás helyén fellépő reakcióról.
- Az első dózis Pfizer-vakcinát követően az alanyok 13,5 százaléka, a második adag után a 22 százalékuk, míg az első AstraZeneca-oltás után 33,7 százalék jelentett mellékhatásokat.
- A leggyakoribb mellékhatás afejfájásvolt, ez az első Pfizer-vakcina után az alanyok 7,8 százalékánál, a második dózist követően 13,2 százaléknál, míg az első AstraZeneca-vakcina után 22,8 százaléknál jelentkezett.
- A második leggyakoribb tünet a fáradtság volt, ez a Pfizerrel oltottak 8,4 és 14,4 százalékát, az AstraZenecát kapók 21,1 százalékát érintette.
- Az oltás utáni reakciók gyakoribbak voltak az 55 éves és annál fiatalabb korosztálynál, valamint a nőknél.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
További érdekesség volt, hogy azok a résztvevők, akik korábban átestek a COVID-19-en, háromszor nagyobb eséllyel számoltak be szisztémás oltási reakciókról a Pfizer-vakcina beadatása után, és kétszer nagyobb valószínűséggel az első adag AstraZeneca-oltás után. A korábbi fertőzötteknél emellett a helyi oltási reakciók is gyakrabban fordultak elő.
Kevesebb a mellékhatás, mint amire számítottak
A tapasztalt mellékhatások összecsengenek a Pfizer III. fázisú klinikai tesztjeinek eredményeivel, ám a gyakoriságuk a való életben jóval alacsonyabb, mint azt a vizsgálatok alapján várták a szakemberek. A klinikai tesztek azt mutatták, hogy leggyakrabban az injekció helyén jelentkező fájdalom (71-83 százalék), fáradtság (34-47 százalék) és fejfájás (25-42 százalék) jelentkezik az oltottaknál, a jelenlegi felmérés azonban arra jutott, hogy az alanyok kevesebb mint 30 százaléka panaszkodott csak a tűszúrás helyén tapasztalt fájdalomra, és 10 százaléknál is kevesebben fáradtságra, valamint fejfájásra.
Az AstraZeneca-vakcina esetében a III. fázisú kísérleteknél a fiatalabb (18-55 éves) résztvevők 88 százaléka tapasztalt szisztémás mellékhatásokat az oltást követően, a jelenlegi adatok azonban ennek közel felét mutatják, az applikációt használók 46,2 százaléka jelentett oltási reakciót az első dózis vakcina után. "Ezek az adatok sokak számára megnyugtatásul szolgálhatnak, hogy az oltásoktól nem esünk ágynak, a lehetséges mellékhatások enyhék és csak rövid ideig tartanak. Különösen igaz ez az 50 feletti korosztályra, akik a koronavírus szempontjából fokozott kockázati csoportnak számítanak" - mondta el az eredmények kapcsán Tim Spector, a kutatást vezető intézmény genetikai epidemiológiai professzora.
Ez is érdekelhet
Gyermekeknek is adható koronavírus elleni oltóanyagot kezdtek el embereken tesztelni a közép-kínai Honan tartományban. Erről bővebben ide kattintva olvashat korábbi cikkünkben.
