Az emberek egy része úgy gondol a napégésre, mint egy apró “figyelmetlenségre”, ami nyáron, a nagy melegben természetes, és ugyan kellemetlen, fájdalmas, de gyorsan elmúlik és nem jár maradandó következményekkel. Ez azonban tévedés. A napégés – vagyis a UV-sugárzásnak való huzamosabb kitettség – roncsolja a bőr sejtjeit, szöveteit, ami számos későbbi probléma forrása lehet a korai bőröregedéstől kezdve a bőrrák kialakulásáig.
Az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia (AAD) tavalyi felmérése rávilágított, hogy sokan nem védik magukat olyan hatékonyan a káros UV-sugárzásról, mint gondolják, illetve nincsenek tisztában a napégéssel járó hosszú távú kockázatokkal – számol be róla a Healthline. Az AAD statisztikája szerint a bőrrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés az Egyesült Államokban. Magyarországon is az egyik legtöbbeket érintő ráktípus. Legismertebb és a halálozás szempontjából legveszélyesebb fajtája a melanoma, de sokaknál jelentkezik az áttéteket ritkán képző basalioma, és az elszarusodó laphámrák, a spinalioma is, ami viszont a környező nyirokcsomókra és a test egyéb részeire is átterjedhet.
Tévhitek és a valóság
A felméréshez az AAD több mint ezer amerikai felnőttet kérdezett meg, akik egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy sokat tesznek bőrük védelméért: a válaszadók 62 százaléka "kiváló" osztályzatot adott magának erre. Ugyanakkor kiderült, hogy sokan tévesen úgy vélik, ha már egyszer lebarnultak, nem kell félteniük bőrüket, mert nem tehet kárt benne az UV-sugárzás. "Nincs olyan, hogy biztonságos barnulás. Minden alkalommal, amikor lebarnulunk vagy leégünk, a bőrünkben lévő pigmentsejtek, a melanociták DNS-e is károsodik” – nyilatkozta a Healthline-nak Mark D. Kaufmann, az AAD elnöke. Vagyis aki már lebarnult, annak is figyelnie kell a fényvédelemre, amikor direkt sugárzásnak teszi ki a bőrét.
"Az is tévhit, hogy a sötétebb bőrű embereknek nincs szükségük fényvédelemre. Náluk is kialakulhat bőrrák, és kialakulhat a sok napozással összefüggésbe hozható, idő előtti bőröregedés" – tette hozzá Elizabeth Bahar Houshmand amerikai bőrgyógyász. Mint mondta: sokan azt hiszik, hogy csak az UVB-sugárzás káros, mert ez okozza a leégést és hozzájárulhat a bőrrák kialakulásához. Ám az UVA-sugárzás is rejt veszélyeket, mivel a bőrsejtekig jutva oxidatív stresszt idéz elő, ami elősegíti a korai bőröregedést.
Az amerikai felmérés eredményei azt is világossá tették, hogy a fényvédőkkel kapcsolatban is számos tévhit él a köztudatban. A résztvevők 67 százaléka nyilatkozta, hogy az SPF 30-as fényvédő kétszer akkora védelmet nyújt a leégéssel szemben, mint az SPF 15-ös. A fényvédő faktor (SPF) egy arányszám, ami azt jelzi, hogy adott faktorszámú fényvédő használatával mennyivel több időt tölthetünk a napon anélkül, hogy leégnénk. Az SPF 15-ös fényvédő az UV-sugarak 93 százalékát képes blokkolni, míg az SPF 30-as a 97 százalékát. A félmérésben részt vevők 43 százaléka bevallotta: nem tudta, hogy az árnyékolás véd az UV-sugarak ellen. Emellett 65 százalék ismerte be: rendszeresen megfeledkezik róla, hogy idővel újra kenje magát.
Ez is érdekelhet
Hogyan védekezhetünk hatékonyan a napégés ellen?
Szakemberek szerint fontos, hogy mindig a bőrtípusunknak megfelelő – lehetőleg minél magasabb – faktorszámú fényvédőt használjuk. Ne feledkezzünk meg róla, hogyha izzadunk vagy vízbe megyünk, pár óránként kenjük újra magunkat. Ahogy arról sem, hogy a fényvédőt legalább 20-30 perccel a napramenetel előtt érdemes felvinni, ugyanis kell egy kis idő ahhoz, hogy beszívódjon vagy védőréteget képezhessen a bőr felszínén. A fényvédőt minden esetben gazdagon – szakemberek szerint legalább egy-két pingponglabdányi mennyiséget használva – alaposan és egyenletesen oszlassuk el a bőrön, ne maradjanak fehér foltok, mert ott kíméletlenül leéghet a bőr. Az érzékenyebb területeket – mint a fülek, az arc, a nyak, vagy a tarkó – se hagyjuk ki. A legmelegebb órákban, vagyis délelőtt 11 és délután 15 óra között lehetőség szerint ne menjünk a napra. Amennyiben ez elkerülhetetlen, viseljünk lenge, ám jól takaró, jól szellőző öltözéket, és ne feledkezzünk meg a kalapról és a napszemüvegről sem.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
