A stroke angol szó jelentése: ütés, csapás. A magyar nyelv is éppen ezzel a logikával érzékelteti az ilyen állapot súlyosságát és azonnali hatását, az agy átmeneti vagy végleges funkcionális károsodását: szélütés, gutaütés. Ha agyi érkatasztrófákról van szó, a kisebbik baj a fogalmi zavar, nagyobb gond, hogy a tüneteket nem ismerjük fel időben, és fittyet hányunk a megelőzésre.
Dr. Nikl János, a Zala Megyei Kórház neurológiai osztályának vezető főorvosa foglalta össze kérésünkre az agyi érkatasztrófák típusait és jellemző tüneteit.
A stroke fajtái
Az iszkémiás stroke a szélütések mintegy négyötödét teszi ki. A hátterében valamilyen agyi vérkeringési zavar áll. Az esetek maradékában beszélhetünk agyvérzésről, amelynek több formája ismert. Az egyiknél az agyhártyák közé bevérzik a megrepedt aneurizma (ütőértágulat) . A másik, gyakrabban előforduló esetben a vérzés az agyállományban alakul ki, s a létrejöttéért legtöbbször a magas vérnyomás a felelős, de dr. Nikl János szerint mind gyakoribb ok a túlzott alkoholfogyasztás is. Szerencsére ritkán fordul elő egy további forma, az agyi vénás trombózis, amelyben vérrög zárja el az áramlás útját.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A stroke háttere
Az iszkémiás stroke-ot okozhatja agyembólia. Ekkor egy valahonnan leszakad vérrög (amely igen gyakran a bal szív félből származik) besodródik az agyat ellátó erek valamelyikébe, s elzárja azt. Így a mögötte lévő agyi terület belágyul és infarktus lép fel. Más esetekben az érelmeszesedés következtében plakkok képződnek az érfalon, amelyek leszakadnak, és elsodródnak, s valahol máshol érelzáródást, infarktust okoznak. Amikor az artériát helyben képződő vérrög szűkíti vagy zárja el (érelmeszesedés), trombotikus stroke-ról beszélünk. Az agyi infarktus végleges szövetkárosodást, az idegsejtek pusztulását eredményezheti. Ha a szív elégtelen működése miatt nem jut elég vér az agyba, amiatt is kialakulhat iszkémiás (úgynevezett haemodinámiás) stroke.
A stroke korai előjelei
Egyértelmű, közvetlen előjele nincs a stroke-nak, azonban bizonyos neurológiai tünetek már előre jelezhetik a nagyobb bajt. A tranziens iszkémiás attak (átmeneti agyi keringési zavar – TIA) egy olyan kórforma, ahol a stroke jeleivel megegyező neurológiai tünetek huszonnégy órán belül elmúlnak. A főorvos hangsúlyozza, ez egy figyelmeztető jel, hogy bekövetkezhet egy valódi stroke, amikor teljes bénulás állhat elő. Ilyenkor a beteget gyors, gondos kivizsgálás alá kell vetni még akkor is, ha pillanatnyilag már tünetmentes.
A stroke fő tünetei
Egyértelmű tünet, ha a beteg bármelyik oldalra lebénul, vagy elgyengül. Ha ez a domináns (az emberek 80 százalékánál baloldali) féltekében történik, ahol a beszédközpont van, akkor a jobboldali végtagbénulás mellett beszédzavar is kialakulhat. Ilyenkor a száj elferdül, aszimmetrikussá válik az arc, vagy a látótér kiesik, esetleg néhány perces teljes látásvesztés áll elő.
A stroke kezelése
Az iszkémiás stroke-okat hazánkban kiterjedten, a stroke centrumokban trombolízissel, vagyis infúziós vérrögoldással kezelik. Dr. Nikl János hozzátette, hogy a trombolízis ugyanakkor nem veszélytelen, mert akár vérzést is előidézhet az agyi infarktusból . Azt is fontos tudni, hogy ezt a kezelést legfeljebb négy és fél órán belül lehet alkalmazni. Előtte a vérzés kizárása érdekében meg kell a beteget CT-zni, és bizonyos laboratóriumi vizsgálatok elvégzése is szükséges. Ez egy valódi versenyfutás az idővel. A legjobb eredményt akkor lehet elérni, ha a beteg a stroke után minél rövidebb időn belül megkapja a kezelést, éppen ezért nem szabad késlekedni a riasztással a tünetek észlelése esetén.
A trombektómiát Magyarországon egy-két éve alkalmazzák, de egyelőre még csak néhány helyen elérhető az országban. Az eljáráshoz 24 órás katéteres szolgálat megléte és speciális képzettségű szakemberek jelenléte szükséges. A művelet során katéterrel közelítik meg az elzáródást és lehúzzák a rögöt, vagyis tulajdonképpen kitakarítják az eret.
Fel lehet-e épülni a stroke-ból?
A gyógyulást, mint bármely más betegség esetében, több tényező befolyásolhatja. Például a társbetegségek, vagy a beteg életkora. Az akut rehabilitáció azonban kiemelkedően fontos. Dr. Nikl János azon a véleményen van, hogy ha a vegetatív állapot stabil, akkor a beteg rehabilitációját huszonnégy óra után el kell kezdeni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy azonnal felállítják, de bizonyos mozgásgyakorlatokat és beszédgyakorlatokat már fekvő helyzetben is el lehet kezdeni.
Míg szívinfarktus túlélése esetén a beteg legtöbbször felépül annyira, hogy el tudja látni magát, a stroke után ez nem feltétlenül következik be. Körülbelül fél év az az idő, amíg a beteg állapota számottevően javulhat. Amennyiben féloldali bénulás történt, a teljes gyógyulásra gyakorlatilag nincs esély. Az érintettek körülbelül egyharmada gyógyul meg annyira, hogy el tudja látni a munkáját, egyharmaduk pedig fekvő beteg marad, és teljes ápolásra szorul, míg szintén minden harmadik esetben komoly szellemi leépülés figyelhető meg. A stroke-os betegek körülbelül negyede egy hónapon belül meghal.
Magyarországon évente ötven-hatvanezer új stroke-ot diagnosztizálnak, ami kiugróan magas a fejlettebb országok adataihoz képest: az osztrák eseteknek ez csaknem a duplája. És bár a stroke elsősorban az idős embereket sújtja, egyre több az ötven és hatvan év alatti új beteg is.
Hogyan lehet megelőzni az agyi katasztrófákat?
Ahogyan más, krónikus betegség, úgy a stroke megelőzéséért is a helyes életmóddal tehetünk a legtöbbet. Nem hagyhatók figyelmen kívül a kockázati tényezők, különösen a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a dohányzás, a vérzsírok emelkedése és a mozgáshiány. Bizonyos ételek gyakoribb fogyasztásával is sokat tehetünk érrendszerünk védelméért.
Ez is érdekelhet
