Az új koronavírus (SARS-CoV-2) elsősorban a köhögés, tüsszentés, beszéd során elszabaduló nyálcseppecskék útján fertőz. A terjedés lassításának egyik legalapvetőbb módja tehát, ha vagy csak bizonyos óvintézkedések betartása mellett (maszkviselés, társadalmi távolságtartás) bonyolítjuk találkozásainkat, vagy csökkentjük azon alkalmak számát, amikor személyes kontaktusba kerülhetünk másokkal. Ebből a szempontból a legtöbb munkáltató által elrendelt home office logikus lépés, hiszen míg a munkavállalóknak rengeteg esélyük van az utazás vagy az irodában töltött idő alatt megfertőződni vagy megfertőzni a környezetükben lévőket, otthon relatíve biztonságban vannak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban azt a tényt, hogy a home office ugyanúgy veszélyes lehet az egészségünkre nézve, mint a koronavírus - csak más okok állnak a háttérben. A WebMD ezzel kapcsolatban készített egy összefoglalót.
Így tesz tönkre minket az otthoni munka - ha hagyjuk
A fertőzésveszély szempontjából egyértelműen a lakásunk jön ki győztesen a párharcból: ott ugyanis nincs közös mosdó, konyha, százak által használt, összefogdosott kilincs, villanykapcsoló és így tovább, következésképp jóval kevesebb az esélyünk arra, hogy elkapjuk a koronavírust, és meg kelljen küzdenünk a COVID-19-cel . A home office azonban olyan helyzetet teremt, amit ha nem kezelünk okosan, könnyen komoly fizikai és pszichológiai következményekkel járhat.
Az egyedül élők például elszigeteltnek, magányosnak érezhetik magukat otthon, a kollégáik nélkül. Bár munka után szervezhetnek programokat, élhetnek társasági életet, napközben senki sincs körülöttük, csak telefonon vagy az interneten tudnak beszélgetni másokkal, amit nehéz feldolgozni, elviselni. Többen küzdenek azzal a nyomással, hogy mivel home office-ban vannak, a főnök elvárja, hogy állandóan elérhetőek legyenek, folyamatosan teljesítsenek. Ez egy idő után borzasztóan terhes lehet, és teljesen elmossa a határokat munka és magánélet között.
Sokan számolnak be arról is, hogy amióta áthelyeződött a székhelyük az irodából a lakásukba, elkezdtek többet és egészségtelenebbül enni, és a rendszerességre sem figyelnek, inkább "ahogy esik, úgy puffan" alapon ülnek le az étkezőasztalhoz. De jócskán vannak olyanok is, akik az alkoholra kaptak rá . Jellemző probléma mindemellett, hogy a home office-ból dolgozók kevésbé tudják rávenni magukat, hogy munka után elmenjenek edzeni, sportolni, és ezzel karban tartsák a testüket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mivel otthon senki sem lát, rengeteg ember nem megfelelő helyen és módon dolgozik. Nem figyel a helyes testtartásra, hol az ágyon fekszik, hol a konyhapultnál görnyed, és szinte fel sem áll munka közben, hogy kinyújtóztassa a tagjait - elvégre nincs, akivel elsétálhatna kávézni vagy ebédelni, úgyhogy mi értelme? Ennek következtében sokan állandó hát-, nyak-, derékfájdalommal küzdenek, testük bemerevedik, izmaik elernyednek.
Így lesz egészséges a home office
Összességében tehát elmondható, hogy az otthoni munka csak akkor egészséges - vagy egészségesebb, mint az irodába való bejárás -, ha tudatosak vagyunk közben, és figyelünk magunkra. Hiába kicsi a fertőzésveszély a lakásban, bizonyos szabályok betartása nélkül a home office hosszú távon kifejezetten káros lehet: mentális betegségek alakulhatnak ki, fennáll az elhízás, és ezzel együtt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, de mozgásszervi betegségek megjelenésére is számíthatunk. Hogy megelőzzük a problémákat, ügyeljünk a többi között a következőkre:
- Ne hajtsuk túl magunkat! Ha a munkaidő lejárt, kapcsoljuk ki a laptopot, a céges telefont, és törődjünk a privát dolgainkkal.
- Munka közben legalább félóránként tartsunk szünetet! Álljunk fel, sétáljunk a lakásban, végezzünk pár nyújtógyakorlatot.
- Jelöljünk ki egy kényelmes munkaállomást, és munka közben figyeljünk a helyes testtartásra.
- Hagyjunk magunknak elég időt az ebédre, ne kapkodjunk, ne hagyjunk ki étkezéseket. Evés közben ne dolgozzunk.
- Hetente legalább háromszor sportoljunk. Ha nincs kedvünk elmenni otthonról, a lakásban eddzünk.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint biztosan lesz a koronavírus-járványnak második hulláma, csak az a kérdés, mikor érkezhet meg hazánkba. Részleteket az nlc.hu cikkében talál.
Legjobban: