Gyöngyösi Imre a főváros 16. kerületében él. Mint azt az RTL Híradónak elmondta, idén rengeteg a szúnyog a környéken, és az inváziós ázsiai tigrisszúnyoggal is gyakran találkoznak. Gyöngyösi pénteken elment vért adni, de a helyszínen közölték vele, miután felvették az egészségügyi adatait, hogy leghamarabb 30 nap múlva adhat vért. A férfitől a véradóponton szokatlan módon azt is megkérdezték ugyanis, hogy tartózkodott-e az elmúlt időszakban egy napnál hosszabb ideig a 16. kerületben, illetve csípte-e meg szúnyog a közelmúltban.
Az RTL Híradó beszámolója szerint az Országos Vérellátó Szolgálat jelenleg a 16. mellett a 22. kerületet, valamint Szegedet sorolja a magas kockázatú helyszínek közé. Kurucz Kornélia biológus elmondta, hogy az ázsiai tigrisszúnyog terjesztheti a nyugat-nílusi lázat okozó vírust. A véradást azért tiltják az érintett területeken, hogy a véradók ne adják tovább a kórokozót, ha esetleg hordozzák azt. A nyugat-nílusi láz a biológus szerint augusztus végén, szeptember elején terjed legjobban.
A nyugat-nílusi vírus okozta fertőzés az esetek többségében tünetmentes, mintegy egynegyedében pedig általános influenzaszerű tüneteket okoz csupán – olvasható a Szúnyogmonitor projekt honlapján. Átlagosan minden 4-5 ezer fertőzésre jut egy agyvelő- vagy agyhártyagyulladás. Mint azt korábban megírtuk, az őshonos szúnyogfajok is képesek kórokozók terjesztésére a csípésükkel, beleértve a nyugat-nílusi vírust is. Az utóbbi mintegy tizenöt évben betelepült három faj – az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog – ugyanakkor sokkal többféle és az emberre nézve veszélyesebb kórokozó terjesztésére képes. Trópusi betegségek, bár egyelőre alacsony esetszámmal, de évről évre felbukkannak Magyarországon is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
