Top 10: a legveszélyesebb vírusok a világon

Ugyan tudjuk, és elfogadjuk, hogy mikroszkopikus lények, vagy legalább is organizmusok, amelyek talán nem is nevezhetők élőnek (mint ahogyan ez a vírusok esetében vita tárgya) képesek elvenni az életünket azért, hogy fennmaradhassanak, szaporodhassanak. Vajon melyek a legvadabb ellenségeink?

A Zika felbukkanása miatt mostanában egyre több szó esik a veszélyes vírusokról. Bizonyosan számos vírustörzs van, amely óriási kockázatokat hordoz. Némelyiket (talán többségüket) nem is ismerjük, másoknál valamifajta mutálódás kellene hozzá, hogy igazán fenyegetővé váljanak. De vannak, amelyek a már megismert formájukban is borzasztóak, halálosak, pusztítóak. Íme a tízes lista!

1. A legveszélyesebb vírus az Marburg-vírus . Nevét a Frakfurt am Maintól északra fekvő idilli kisvárosról kapta, ahol Közép-Afrikából importált kísérleti majmokban fedezték fel. A kórokozó vérzéses lázt okoz, mint sokkal híresebb földije, az ebola. Görcsöket vált ki, és nyomában vérezni kezdenek a nyálkahártyák, a bőr és a különféle szervek. A halálozási rátája 90 százalékos.

2. Az Ebola-vírus a leghírhedtebb vérzésest lázt okozó mikroorganizmus. A neve egy földrajzi régióból származik, amely Zaire és Dél-Szudán határán a Tai Forest, Bundibugyo és Reston körzeteket érinti. A Zaire Ebola vírus leghalálosabb az ismert öt törzse közül, a halálozási aránya 90 százalékos. Ez a törzs terjedt át Guineára, Sierra Leonéra és Libériára is. A tudósok szerint valószínűleg a repülő rókák terjesztik, és viszik be a nagyobb településekre is.

3. A Hanta-vírus többféle vírus gyűjtőneve. A nevét az a dél-koreai folyó (Hantan) adta, amelyről azt gondolják, hogy ott fertőződtek meg a kórokozóval először amerikai katonák a koreai háború alatt 1950-ben. A tünetek közé tartozik a tüdőbetegség, a láz és a veseelégtelenség. A halálozásai rátája 5-15 százalék.

A legtöbb vírusos megbetegedés fő tünete a láz

A legtöbb vírusos megbetegedés fő tünete a láz 4. A madárinfluenza különböző törzsei rendszeresen okoznak pánikot, ami indokolt is, mert a halálozási arány 70 százalékos. De valójában - az egyik legismertebb törzs - a H5N1 veszélyessége meglehetősen alacsony. Csak akkor fertőz, ha ez emberek közvetlen érintkezésbe kerülnek a baromfiakkal. Valószínűleg ez a magyarázata, hogy a legtöbb esetben Ázsiában tűnik fel, ahol az emberek gyakran élnek közel csirkékhez.

5. A Lassa-vírust először egy ápoló nővér kapta el Nigériában. A vírust rágcsálók közvetítik. Az esetekben lehetnek endemikusak, ami azt jelenti, hogy a régióban, ahol a vírus előfordul (például Nyugat-Afrikában) bármikor újra támadhat. A tudósok feltételezik, hogy Nyugat-Afrikában a rágcsálók mintegy 15 százaléka hordozza a vírust.

Új, életveszélyes vírusok kerülhettek át gyümölcsdenevérekről emberekre Afrikában, ezért a szakértők arra figyelmeztetnek, mindenképpen határozott lépésekre van szükség ahhoz, hogy egy súlyos járványt megelőzzünk. Részletek! 6. A Junin-vírus az argentin vérzéses lázhoz kötődik (érdekes módon a nevét egy perui tartománytól kapta). Az embereknél, akik megfertőződtek szöveti gyulladás, szepszis és a bőrvérzés jelenik meg. A betegség azonosítása elég nehéz, mert a tünetek olyan közönségesnek tűnnek, hogy először senki sem gondol a vírusfertőzésre, s így nehéz tetten érni. A halálozási rátája 20-30 százalékos. Rejtőzködő képessége miatt azonban az egyik legveszélyesebb kórokozó.

7. A krími-kongói vérzéses láz vírusát kullancsok terjesztik. Ez a betegség, ha kifejlődik hasonló tünetekkel jár, mint az Ebola és a Marburg-vírus okozta fertőzés. Az első napokban a fertőzött betegen tűhegy méretű bevérzések jelennek meg az arcon, a szájban és a garatban. A halálozási rátája 5 százalék körüli.

8. A Machupo-vírus a bolíviai vérzéses láz, más néven fekete tífusz kórokozója. A fertőzés hatására magas láz kíséretében erős vérzés keletkezik. A betegség lefolyása Junin-víruséra hasonlít. A vírus átvihető emberről emberre, és rágcsálók gyakran hordozzák.

9. A KFDV-vírust (Kyasanur erdei vírus) India délnyugati partvidékén fedezték fel 1955-ben. A kórt kullancsok biztosan terjesztik, de a tudósok szerint nehéz meghatározni egyetlen közvetítőt. Feltételezik, hogy a patkányok, a madarak és a vaddisznók is gazdaállatok lehetnek. Emberekben a fertőzés magas láz, erős fejfájást és izomfájdalmat, illetve vérzéseket okozhat. A halálozási rátája 3-4 százalék.

10. A Dengue-láz állandó fenyegetést jelent. Aki a trópusokon tervez nyaralást, annak feltétlenül tájékozódnia kell róla. Szúnyogok terjesztik, s ezért nem csoda, ha évente 50-100 millió ember is fertőzötté válik Dél-Ázsiában, például Thaiföldön és Indiában. De legalább 2 milliárd ember él azon a területen, ahol a betegség fenyeget. A halálozási rátája korai felismerés esetén 1 százalék alatt marad.

Forrás: DW

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +16 °C
Minimum: +6 °C

Az átmeneti felhőzetcsökkenést követően kelet felől ismételten befelhősödik az ég, és általában közepesen vagy erősen felhős idő várható. A Dunántúl északnyugati részein azonban végig naposabb idő valószínű. Napközben kisebb, estefelé már nagyobb eséllyel alakulhat ki záporeső. Az északi, északkeleti szelet főként az északkeleti, keleti tájakon kísérhetik erős, akár viharos lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 18 fok között valószínű. Késő estére 7 és 12 fok közé hűl le a levegő. Most pár napig nem kell fronthatástól tartani.