Az első három negyedévében 4645 lakástűz volt, 17 százalékkal kevesebb, mint 2022 első kilenc hónapjában. Összesen 55,3 ezer négyzetméternyi épített terület égett le, 34 százalékkal kevesebb, mint tavaly. A legnagyobb tűz május 6-án Zalaegerszegen volt, ahol egy társasház földszinti lakása gyulladt ki. A lángok a tetőszerkezetre is átterjedtek, és 800 négyzetméteren pusztítottak. Az oltás három órán át tartott, 30 tűzoltó 11 tűzoltójárművel avatkozott be: 49 embert és két kutyát mentettek ki a társasházból – olvasható az OKF közleményében.
A legtöbb tűz a konyhában keletkezik
Az idei lakástüzekben eddig 51 ember vesztette életét. A tavalyi év hasonló időszakának esetei 58 áldozatot követeltek. A leggyakrabban egyedül élő idősek váltak lakástűz áldozatává. Az OKF közlése szerint naponta átlagosan 17 otthonban csaptak fel a lángok. Ezekben az esetekben 398 ember sérült meg, 45-tel, vagyis tíz százalékkal kevesebben, mint tavaly. Többségük füstmérgezést szenvedett. A lakástüzekhez összesen 9033 tűzoltóautót riasztottak, a tűzoltók 3076 órát töltöttek a tüzek oltásával. A leghosszabb beavatkozás 18 órán át tartott: április 6-án egy 350 négyzetméteres, nádfedelű családi ház égett Kápolnásnyéken, ahol 40 tűzoltó 9 járművel akadályozta meg, hogy a lángok a szomszédos istállóra és garázsra is átterjedjenek. Az első három negyedévben 473 lakóépület vált tűz miatt lakhatatlanná, ezekből 1328 embernek kellett kiköltöznie.
A tűz pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében 227 lakástűz után indult tűzvizsgálat. A leggyakrabban elektromos hiba (27 százalék), nyílt láng (17 százalék), a fűtési rendszer hibája (13 százalék), sütés-főzés (9 százalék), avar- vagy szemétégetés (6 százalék), dohányzás (3 százalék), illetve a kémény műszaki állapota (3 százalék) miatt gyulladt ki épület. 223 otthonban szándékos gyújtogatás miatt keletkezett tűz. A legtöbb alkalommal a konyhában (19 százalék), kéményben (12 százalék), illetve hálóban (9 százalék) csaptak fel a lángok.
Ezért fontos a füst- és szén-monoxid-érzékelő
A 4645 tűzzel érintett lakóépületnek csupán 0,3 százalékában, 16 otthonban volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek már a tűz kezdeti fázisában megbízhatóan jeleznek, amikor még van idő cselekedni, az éppen meggyulladt tüzet eloltani, vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni. Az OKF felhívta továbbá a figyelmet, hogy az otthoni tüzek száma a fűtési szezonban a legmagasabb, így az előttünk álló három hónapban még nagyobb odafigyelésre lesz szükség.
Szén-monoxid miatt az első három negyedévben 777-szer riasztották a tűzoltókat, 9 százalékkal kevesebbszer, mint a tavalyi év hasonló időszakában. 138 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, 14-gyel többen, mint egy éve. Emellett öt ember vesztette életét szén-monoxid miatt, 4-gyel kevesebben, mint tavaly ilyenkor. A mérgező szén-monoxid akkor jön létre, ha beltérben nyílt láng van, és a tűz környezetében nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Az OKF azt javasolja, ha elérhető a vízmelegítőnk vagy fűtőeszközünk égéstere, látható a láng, akkor mindenképpen vásároljunk egy jó minőségű szén-monoxid-érzékelőt otthonra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
