Magyarországra is megérkezett az első, közel 110 ezer adagos szállítmány a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni új vakcinájából, ami már az omikron variáns egyik alváltozata ellen is védelmet nyújt. De nemcsak a Pfizer, a Moderna gyógyszeripari vállalat is frissítette korábbi – vagyis az eddig használt – mRNS-alapú oltóanyagát. Hogyan ezek hogyan teljesítenek majd élesben, azaz mennyire hatékonyan védenek a megfertőződés és az újrafertőződés ellen, azt egyelőre csak valószínűsíteni lehet. A frissített vakcinákkal kapcsolatban egyéb kérdések is felmerülnek – a Conversation című lap ezeket szedte össze és válaszolta meg két, fertőző betegségeket tanulmányozó immunológus, Prakash Nagarkatti és Mitzi Nagarkatti segítségével.
Miben különböznek a frissített vakcinák az eredetitől?
A Pfizer-BioNTech és a Moderna új oltóanyaga az eredeti vakcinákhoz hasonlóan szintén mRNS-alapú. Azonban ezek már kétkomponensűek (bivalensek): vagyis nemcsak a vuhani vírustörzs tüskefehérjét kódoló mRNS-ét tartalmazzák, hanem az omikron variáns egyes alváltozataiét is. Ahogy arról korábban írtunk, a Pfizer frissített vakcinája az omikron variáns BA.1-es alváltozatának, a Moderna új oltóanyaga pedig a BA.4-es és a BA.5-ös alváltozatának tüskefehérjét kódoló mRNS-ét tartalmazza hatóanyagként. (Statisztikák szerint 2022 augusztusa óta világszerte két omikron-alváltozat, a BA.4 és BA.5 domináns. Az Egyesült Államokban jelenleg az új fertőzések 89 százalékáért a BA.5, 11 százalékáért pedig a BA.4 alváltozat felelős.)
Hogyan váltanak ki immunválaszt a kétkomponensű vakcinák?
A koronavírus-fertőzés során a szervezetbe kerülő SARS-CoV-2 vírus a tüskefehérjét használja arra, hogy előbb megtapadjon, majd bejusson a sejtjeinkbe. A vakcina hatására a tüskefehérje ellen semlegesítő antitestek termelődnek, amelyek a tüskefehérjéhez kötődve megakadályozzák, hogy a vírus behatoljon a sejtekbe.
Amikor a koronavírus az immunvédelem kikerülése céljából mutálódik, a korábbi változatok ellen termelődő antitestek már nem képesek hatékonyan kötődni a megváltozott tüskefehérjéhez. A kétkomponensű vakcinák azzal, hogy az omikron egyes alváltozatainak tüskefehérjét kódoló mRNS-ét tartalmazzák, éppen azt akadályozzák meg, hogy a vírus kikerülhesse a korábbi változatok ellen – vakcinálással vagy megfertőződés révén – kialakult immunvédelmet. Bivalens vakcinát egyébként más területen is használnak: például a méhnyakrák kialakulásáért felelős humán papillomavírusok különböző típusai ellen.
Milyen hatékonyan védenek a megfertőződéstől?
Ez az a kérdés, amire mindenki szeretné tudni a választ. De erre egy ideig valószínűleg még várnunk kell, ugyanis egyelőre nincsenek kétkomponensű koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatos releváns humán klinikai vizsgálati eredmények. Így arról is csak találgatni lehet, hogy mennyire hatékonyan képesek megelőzni az újrafertőződést, és alkalmasak lehetnek-e a hosszú távú immunvédelem kialakítására.
Az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján a Pfizer-BioNTech és a Moderna is megállapította, hogy a bivalens vakcina erős immunválaszt vált ki, és hosszabb távon nyújt védelmet az eredeti vírustörzzsel és a BA.1 alváltozattal szemben. Mivel a humán klinikai vizsgálatok egyes fázisai rendkívül időigényesek, ezért az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) az oltóanyagok engedélyezésekor beérte az állatkísérletek és más laboratóriumi vizsgálatok – például az antitestek vírussemlegesítő képességére irányuló kutatások - eredményével. A szezonális influenza elleni oltóanyagok esetében is ez a bevett gyakorlat – vagyis nem esnek át újabb és újabb humán klinikai vizsgálaton – a vakcinákat az előző évi adatok alapján frissítik úgy, hogy a várhatóan domináns vírustörzsek ellen nyújtson védelmet.
Szakemberek a jelenlegi COVID-19 elleni vakcinákkal kapcsolatos tapasztalatok alapján valószínűsítik, hogy a bivalens oltóanyagok is hatékony védelmet nyújtanak a súlyos, és a kórházi kezelést igénylő megbetegedés ellen. Azt azonban, hogy az újrafertőződéssel és az áttöréses fertőzésekkel szemben védenek-e, még nem lehet tudni – vélik a Conversation által megkérdezett immunológusok.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez csak egy emlékeztető oltás
A bivalens vakcinák alacsonyabb dózisú mRNS-t tartalmaznak, mint az eredeti oltóanyagok, ezért alapimmunizálásra nem alkalmasak, csak emlékeztető oltásként használhatók. Így csak azok kérhetnek ezekből, akik már túl vannak legalább két részoltáson. A Moderna új oltóanyagát 18, a Pfizer-BioNTech-ét 12 éves kortól engedélyezte az FDA.
Védelmet nyújthatnak-e a jövőbeli koronavírus-változatok ellen?
Minden oltóanyag, így az új koronavírus elleni vakcinák esetében is kérdéses, hogy mennyire lesznek hatékonyak a jövőben esetlegesen felbukkanó új variánsokkal szemben. A szakemberek szerint ez nagyban függ a jövőbeli tüskefehérje-mutációk jellegétől.
Ez is érdekelhet
Kisebb mutáció esetében az új oltások hatékony védelmet nyújthatnak. Ám ha nagyon egyedi mutációról van szó, akkor az új változat kikerülheti a bivalens vakcinák kialakította immunvédelmet – összegzik a szakemberek. Az mRNS-technológia viszont elég innovatív ahhoz, hogy egy új variáns megjelenésétől számított néhány hónapon belül frissíteni lehessen a vakcinákat – írja a Conversation.
